A bénulás kifejezést arra az állapotra használják, amelyre az jellemző, hogy rendellenes genetikai fejlődés vagy bármilyen károsodás miatt romlik az agy motoros működése, mely miatt nem képes megfelelően szabályozni a mozgásokat és a testhelyzeteket.
Az [agykárosodás]?t betegség, veleszületett fejlődési rendellenesség vagy sérülés idézheti elő a meg[születés]? előtt, alatt vagy röviddel utána. Gyakori ok a terhesség alatti rózsahimlő (rubeola), valamint a koraszülés és a [nehéz szülés]? miatti [agykárosodás]?. Gyakran a kiváltó ok ismeretlen marad.
A tünetek a kiváltó októl, a betegségtől, illetve egyéntől is függőek. A kórképben szenvedőnek nehézségei támadnak a finom motoros cselekvésekkel, gondja van az egyensúlyozással és járással, s akarattalan mozgásai jelenhetnek meg. pl. a kezei szabályozhatatlanul vonaglanak, és erősen nyálzik. Másoknál [intellektuális elmaradás]?, tanulási nehézség, lassú [növekedés]?, görcsök, valamint hallási és látási problémák támadnak. A bajra addig rendszerint nem derül fény, amíg a gyermek el nem éri az egy-két éves kort.
A bénulás sokszor nem gyógyítható. A kezelés ezért arra irányul, hogy a beteg a lehető legteljesebb életet éljen. Ezt fizikoterápia és [beszédterápia]?, valamint lelki támogatás segíti elő. Az izom és egyéb görcsök gyógyszerekkel oldhatók, járókával érhető el az egyensúly megtartása, de egyéb mechanikai segédeszközök igénybevétele is szükségessé válhat. Minél előbb kezdődik a kezelés, annál jobb teljesítményre lesz képes a [gyermek]?. Sok bénulásban szenvedő ember élhet csaknem rendes életet, ha a problémáival sikerül megbirkóznia.