Pánikroham

A pánikroham hirtelen támadó, átmeneti erős félelemérzet vagy rossz közérzet, ami sosem tart fél óránál tovább.

Erősen különbözik a többi szorongásos betegségtől, mivel a pánikroham hirtelen alakul ki, s szűnik meg, így látszólag nincsen kiváltó oka.
Kifejlődéséhez általában tíz percnél kevesebb idő kell, és gyakran kíséri halálfélelem okozta szorongás, menekülési vágy.

Azokat az embereket, akiknél a roham megismétlődik vagy súlyosan retteg egy újabb rohamtól, pánikbetegeknek hívjuk.
Pánikroham nemcsak pánikbetegségben fordulhat elő, hanem fóbiás betegségekben és pszichés traumák következményeképp is. Emiatt fontos tisztázni azokat a körülményeket, amelyek esetén a pánikroham fellépett.
A pánikbetegség örökletes is lehet, sok embernél azonban családon belüli előzmény nélkül jelenik meg.

 
Tünetek:

A rövid ideig tartó intenzív félelmen és szorongáson kívül az alábbi 13 tünetből még legalább négynek a jelenléte szükséges ahhoz, hogy pánikrohamot diagnosztizáljunk:

1. szívdobogásérzés, szapora szívverés
2. izzadás
3. remegés vagy reszketés
4. nehézlégzés vagy légszomj
5. torokszorítás
6. mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés
7. hányinger vagy hasi panaszok
8. szédülés, bizonytalanság-, ájulásérzés
9. önmagának idegenként való megélése, az ismert környezetidegenség érzése
10. megőrüléstől való félelem
11. halálfélelem
12. zsibbadásérzés vagy érzéketlenségérzés
13. kipirulás, hidegrázás

Lehetséges gyógymódok:

• gyógyszeres kezelés
• egyfajta pszichoterápiás kezelés
• kognitív viselkedésterápia, ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket.

A szakértő általi megfelelő kezelés az esetek 70-90%-ában csökkenti a rohamok számát vagy segít megelőzni azokat. A kezeltek többsége jelentős haladást ér el az első pár hét kezelés után. Visszaesések előfordulhatnak, de hatékonyan kezelhetőek az előzőleges előfordulások alapján.

A kezelt betegek 95%-a csaknem teljesen felgyógyul 2-4 hónap közötti idő alatt, bár komoly javulás tapasztalható már az első néhány heti kezelés után. A pánikbetegség egyik legkárosabb mellékhatása az agorafóbia (a nyílt tértől való irtózás).
A gyógyszeres kezelés használható arra, hogy megtörje a pszichológiai kapcsolatot egy adott fóbia és a pánikrohamok között, csökkentve a további rohamok számát.

A klinikai depressziót gyakran hozzák összefüggésbe a pánikbetegséggel, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. Egyes kutatások szerint az öngyilkossági kísérletek száma szintén nagyobb a pánikbetegek körében, bár ezt nem sikerült kétséget kizáróan igazolni.

A család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. A rohamok során nem szokatlan, hogy az elszenvedője hirtelen, irracionális félelemtől szenved, amit eloszlathat valaki, aki ismeri ezt a betegséget. Komolyabb vagy gyorsabb segítség érdekében léteznek csoportterápiák pánikbetegeknek, amik segíthetnek megérteni és kezelni a betegséget.

További lehetséges gyógymódok:

• naplóvezetés,
• légzési gyakorlatok,
• tai-chi,
• jóga,
• testedzés,
• gyógynövények: citromfű, borágó, macskagyökér, komló.