Patikapédia szócikk találomra
Bénulás
Bénulás
Bénulás esetén az ember képtelen mozgatni testének egy részét. Az idézi elő, hogy egy vagy több izom nem képes összehúzódni, mert az agy, a gerincvelő, valamelyik ideg vagy maga az izom rendszerint megsérül. A bénulás részleges vagy teljes lehet, s érzékkieséssel járhat.
A bénulás formája és mértéke aszerint különbözik, hogy [környéki ideg]? vagy a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) sérült - e meg. Környéki ideg károsodása valamelyik izom vagy izomcsoport mozgásképtelenségét okozhatja, s ez annak az izomnak vagy izomcsoportnak a sorvadását vonhatja maga után. Ugyanakkor a központi idegrendszer károsodása izomcsoportok gyengeségét és működésből való kiesését idézi elő, s ez gyakran egész [végtag]?ot érint. Ilyenkor az izmok merevek (görcsösek), de nem mennek tönkre.
A fejen és a nyakon haladó [agyideg]?ek károsodása az [arc]?, a torok, és a szem izmait bénítja meg, s ez nemcsak a [beszéd]?et és a [nyelés]?t nehezíti meg, hanem a látást is homályossá és kettőssé teszi.
Amikor a két [láb]? (és néha a törzs) részlegesen vagy teljesen megbénul, két végtagos bénulás következik be. Ha viszont a [kar]?ok is megbénulnak, a bénulás négy végtagos. Ezt a gerincvelő sérüléses (többnyire közlekedési baleset és sport sérülés miatti) károsodás idézi elő, de gerincvelő daganat vagy [születés]?i fogyatékosság is okozhatja. A gerincvelő nyaki sérülése négy végtagos, míg mellkasi vagy alsó háti szakaszának károsodása két végtagos bénulással jár.
Féloldali bénulás esetén az azonos oldali végtagok bénulnak meg. Ez rendszerint agydaganat vagy agyi értörténés (sztrók) következménye. Az [izomgyengeség]? vagy [izombénulás]? azzal ellentétes oldalon mutatkozik, ahol az agyi betegség kialakult.