Patikapédia szócikk találomra
Izomszövet
Az izomszövet az egészséges ember testtömegének körülbelül a felét teszi ki. Ez a szövet olyan sejtekből áll, amelyek összehúzódásra és elernyedésre specializálódtak. Az izomszövet teszi lehetővé a test számára a mozgásokat, elősegíti különböző tápanyagok áramlását a testben, s a testben képződő hő mintegy 85%-át termeli.
Az izomszövet tartós összehúzódás révén közreműködik a testhelyzet stabilizálásában, s olyan belső szervek térfogatát szabályozza, mint a húgyhólyag.
Az izomszövetnek három fő típusa van: harántcsíkolt izom, szívizom és simaizom.
A harántcsíkolt izom rostjai hosszúak, henger alakúak, egymással párhuzamosan helyezkednek el és mikroszkóp alatt harántcsíkosak. Ez az az izomszövetfajta, amely a [végtagok]?at mozgatja. Rendszerint csontokhoz rögzül, s akaratlagosan működőnek nevezik, mert rendesen tudatosan szabályozható a működése.
A szívizomsejtek annyiban hasonlítanak a harántcsíkolt izom rostjaihoz, hogy harántcsíkolat látható rajtuk. Ezek a sejtek azonban elágazóak, s tudatos szabályozás nélkül működnek. Emiatt a szívizmot akarattalanul működőnek nevezik. Ilyen izom csak a szívben található, amelyre az jellemző, hogy károsodást követően nem regenerálódik.
A simaizom szintén akarattalanul működik, de nincs rajta csíkolat. Ez az izomtípus fordul elő a vérerek és a légutak falában, valamint a szem belsejében. A többi izomszövettípussal összevetve elég tartósan fennálló összehúzódást eredményez és nagyobb [regenerálódás]?i képessége van.