Influenza

A világszerte minden évben késő ősszel vagy kora télen előforduló influenza megbetegedéseket az influenza-vírusok okozzák. A tüdőben és a légutakban alakul ki a fertőzés.

Terjedése:

Az influenza vírusa a fertőzött személy által felköhögött vagy tüsszentett cseppek belélegzésével, vagy a fertőzött személy váladékaival való közvetlen kapcsolat útján terjed.

Az influenza járványszerűen (endémia) jelentkezik, s általában egyetlen törzs felelős a betegségekért, a törzsek évről évre mindig kicsit változnak mutáció révén. E kis változás is gyakran elég ahhoz, hogy az addig hatásos oltás elveszítse hatékonyságát. Az influenza-vírusnak két típusa van: az A és a B típus, de mindegyikbe számos törzs tartozik. A különböző típusok és törzsek hasonló betegséget idéznek elő.
 

Tünetei:

Lázzal, orrfolyással, torokfájással, köhögéssel, fejfájással, izomfájdalommal (mialgia) és általános rossz közérzettel jár. Az influenza határozottan különbözik az egyszerű megfázástól. Más vírus okozza és tünetei súlyosabbak, mert a vírus a légutak sokkal mélyebben lévő sejtjeit támadja meg.

A tünetek a fertőzés után 24-48 órával kezdődnek, és hirtelen léphetnek fel. A magas láz és a testszerte jelentkező izomfájdalmak segítenek az influenzát megkülönböztetni a megfázástól. Gyakran hidegrázás, borzongás az influenza első jele. Az első napokban gyakori a láz, a hőmérséklet 39-39,5 °C-ig emelkedhet. Gyakori a hát tájéki és a lábak fájdalma, erős fejfájással járhat. A légúti tünetek eleinte viszonylag enyhék is lehetnek, kaparó torokfájdalommal, mellkasi égő érzéssel, száraz köhögéssel és orrfolyással. E tünetek később általában erősödnek, s többnyire 2–3 nap után enyhülnek. A láz azonban néha öt napig is eltart, a köhögés pedig még hetekig is megmaradhat. A gyengeség, fáradtság napokig, néha hetekig fennállhat.

Szövődmények:
A leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás, amit okozhat az influenza-vírus elterjedése a tüdőben, vagy bakteriális folyamat, melyben baktériumok (például pneumokokkuszok) támadják meg a meggyengült védekezőrendszert. Mindkét esetben a beteg köhögése rosszabbodhat, légzése nehezítetté válhat, tartósan megmaradó vagy visszatérő láza lehet. E szövődmény leggyakrabban idős embereknél alakul ki.

Kezelése:
A láz és a fájdalmak kezelésére paracetamol vagy nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) (pl. aszpirin vagy ibuprofen) szedhetők. A gyermeknek nem szabad aszpirint adni, szükség esetén paracetamol és ibuprofen alkalmazható. A kétévesnél kisebb gyermeknek nem szabad a megfázás és köhögés ellen általában használt gyógyszereket adni. Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyezési Hivatal szakértői testülete jelenleg készíti elő az új ajánlásokat, amelyek szerint a nyálkahártya duzzanat csökkentő gyógyszerek használatát 2 éves kor alatt, az antihisztaminokét pedig 6 éves kor alatt nem ajánlják.
A tünetek enyhítése a megfázásnál alkalmazott módszerekkel történik, így az érszűkítő hatású orrcseppek és a párásítás, sok folyadék fogyasztása segíthet.
A fertőzés megelőzésére szolgáló szerek (amantadin, rimantadin, oseltamivir és zanamivir) az influenzás betegek kezelésére is alkalmasak. E gyógyszerek azonban csak akkor használnak, ha a betegség első, második napján szedik őket; a lázat és a légzési tüneteket csak körülbelül egy nappal rövidítik meg. Vannak akiknél nagyon hatékonyak. A legtöbb orvos zanamivirt és oseltamivirt javasol, amelyek mind az A-, mind a B-típusú influenzával szemben beváltak. Ha másodlagosan bakteriális fertőzés alakul ki, antibiotikumokat használnak.