Patikapédia szócikk találomra
Pajzsmirigy rosszindulatú daganatai
A pajzsmirigyrák sokkal gyakrabban alakul ki olyan embereken, akiknek a fejét és a nyakát besugárzás érte. Többféle pajzsmirigyrák ismeretes. Amelyeket fiatalokon fedeznek fel (ilyen a szemölcsös mirigyrák), rendszerint lassan nőnek, s viszonylag későn terjednek túl a pajzsmirigy határán. E daganatoknak jó a túlélési aránya (tíz év múltán a páciensek 80%-a életben van).
A másik szélsőséget az úgynevezett nem differenciálódott pajzsmirigyrákok képviselik, amelyik rendszerint későn jelennek meg, ám agresszívan beszűrik a környező szöveteket. Az e daganatokban szenvedők túlélési aránya elég kicsi (tíz év múltán csak 10-15%-uk van életben). A pajzsmirigyrákos betegek fájdalmatlan csomót tapintanak a nyakukon, amely fokozatosan nő. Bizonyos idő elteltével nehezen kezdenek nyelni, s a hangjuk rekedtté válik, különösen akkor, ha a gége idege károsodik.
A gyógyítás a rosszindulatú daganat és a beszűrt [nyirokcsomó]?k eltávolításából, majd radioaktív jódos kezelésből áll. Az agresszív daganatokat gyógyszerekkel is kezelni kell. A vese, az emlő és a tüdő rosszindulatú daganata néha átterjedhet a pajzsmirigyre is, s rendszerint több dudort hoz létre benne.