A daganat kóros szövetszaporulat vagy duzzanat. Lehet [rákos]? (rosszindulatú) és nem rákos (jóindulatú). A rosszindulatú daganat testszerte növekedhet és terjedhet.
A rosszindulatú daganat úgy terjed, hogy a nyirokerek révén behatolhat a közeli [nyirokcsomó]?kba, míg a vérrel távoli helyekre is eljut.
A jóindulatú daganat, ha egyáltalán növekszik, lassan gyarapszik, nem terjed tova, s nem szűri be a test többi szövetét. Sejtjei mikroszkóppal vizsgálva hasonlítanak annak a szövetnek a sejtjeihez, amelyből származik.
A rosszindulatú daganat sejtjei teljesen másképp néznek ki. Nem minden rosszindulatú daganat okoz duzzanatot, pl. a vérsejtek leukémia betegsége nem jár egybefüggő daganattal.
A rosszindulatú daganatok hajlamosak arra, hogy halálos kimenetelűek legyenek (bár bizonyos esetekben a jóindulatú daganatok is halált okozhatnak, ha a növekedésük tönkreteszi a környező szövetet például az agyban). Jó néhány rosszindulatú daganat, amilyen némely bőrrák, gyógyítható, ha idejében felfedezik. Mások olyan lassan növekednek, hogy a beteg más betegségben halhat meg. Sok függ a daganat kialakulásánhelyétől is. Pl. a vastagbélrák lassan növekedhet, gyakran mégis halálos, mert csak a késői szakaszában okoz tüneteket, így sokszor nem fedezik fel addig, amíg nagyra nem nő, és tova nem terjed. Bizonyos jóindulatú daganatok alkalmanként rosszindulatúvá válhatnak, s ilyenkor okvetlenül kezelésre szorulnak.
A daganat kezelésének az a célja, hogy amennyire csak lehet, elpusztítsák, de közben az egészséges szövet lehetőleg ne károsodjon. Ez [műtét]?tel, [gyógyszerek]?kel, besugárzással illetve ezen módszerek kombinációjával érhető el.