A test más részeiben kialakuló rosszindulatú daganatok gyakran adnak áttétet az agyban - ezeket hívják másodlagos (szekunder) tumoroknak. Sokkal ritkábbak a magában az agyban kialakuló elsődleges (primer) tumorok. Az ilyen daganatok rendszerint nem az idegsejtekből, hanem az idegrendszer támasztószövetéből, a gliasejtekből indulnak ki.
Vannak jóindulatú, nem terjedő agyadaganatok is, például amelyek az agyhártyából indulnak ki, ám ezek sem veszélytelenek, mert növekedésük során nyomást gyakorolnak az agyszövetre.
Az agydaganat tünetei:
Fejfájás, hányinger, hányás -kezdetben ezek az agydaganat legáltalánosabb tünetei, amelyeket a növekvő tumornak a környező agyszövetre gyakorolt nyomása okoz. A fejfájás rendszerint reggel a legerősebb, míg napközben enyhül. Köhögésre, lehajlásra, erősebb fizikai igénybevételre viszont rosszabbodik. E tünetekhez általános gyengeségérzet, látás- és mozgáskoordinációs zavarok, valamint személyiségváltozások is társulhatnak. Az agydaganat epilepsziát is kiválthat.
Az agydaganat kimutatása:
MR vizsgálat segítségével kimutatható az agydaganat. Ha szükséges, agybiopsziát is végeznek, amelynek során parányi szövetmintát vesznek a tumorból.
Az agydaganat kezelése:
Az agytumort sebészeti úton eltávolítják, ha ez megoldható anélkül, hogy a környező szövet károsodjon. Ha a daganat nehezen hozzáférhető helyen van, és emiatt nem lehet operálni, sugárkezelést alkalmaznak. Besugárzással pusztítják el a sebészeti beavatkozás után esetleg visszamaradt rákos sejteket is. Röntgensugarakkal egyszerre több irányból célba lehet venni a daganatot. Ennek során a tumor nagy adag sugarat kap, viszont a környezetet ért sugárterhelés minimális. Az agydaganatok kezelésében szerepet kapnak a rákellenes gyógyszerek is.