A köhögés az egyik fontos védekező mechanizmus, amellyel az emberi szervezet az ártalmas anyagok légzőrendszerbe kerülését akadályozza meg, illetve gondoskodik a légutak tisztántartásáról. Ez részben reflexszerű, részben akaratlagos működés.
A köhögésben megkülönböztetünk ún. produktív köhögést – amelynek során köpet formájában váladék távozik a légutakból, ami kifejezetten hasznos reakció –, illetve ún. száraz köhögést – ebben az esetben nem keletkezik váladék.
A köhögés teljesen normális reakció nátha, influenza esetén, de a hosszan tartó – egy hétnél tovább elhúzódó – köhögéssel orvoshoz kell fordulni, mert kóros elváltozásokat is jelezhet.
A produktív, ill. nedves köhögést köhögéscsillapítókkal nem szabad elfojtani, mert e folyamatnak fontos szerepe van a káros anyagok eltávolításában, de hevessége miatt alkalmanként előfordulhat ennek csillapítása is. A nedves, váladékos köhögésnél – védekezve a kórokozókkal vagy más káros mikroszemcsékkel szemben – a légutakat felszínét borító nyák felgyülemlik, és reflexes köhögést vált ki, amelynek során a nyákkal együtt távoznak a káros anyagok is. Fertőzés esetén a köpet nyák és genny keveréke. Véres köpet esetén nem kell a legrosszabbra gondolni, mert az esetek többségében ez nem a tüdőből származik, hanem az erős köhögés kiváltotta hajszálérrepedés következménye, ami a felső légutakból, orrból is származhat.
A száraz köhögés például az influenza kezdeti szakaszában jelentkezik, vagy idegen anyag belégzésekor, de tünete lehet a megnagyobbodott pajzsmirigynek, asztmának, TBC-nek, de valamilyen neurózis is kiválthatja. A mellhártyagyulladást is száraz köhögés jelzi, ami szúró mellkasi fájdalommal párosul.