Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Akármennyire is kellemetlen – rosszabb esetben kibírhatatlannak tűnő‘ dolog – a fájdalom, de jó hogy van, hiszen a szervezet e jelző‘rendszere nélkül az ember állandó életveszélyben lenne. Nem húznánk el a kezünket a tűztő‘l, vagy nem tűnne fel, hogy eltört a lábunk, nem vennénk észre, hogy epekövünk van, vagy éppen kilukadni készül a gyomrunk – hosszan sorolhatnánk, hogy milyen külső‘ behatásokra vagy belső‘ kóros folyamatokra hívja fel a figyelmet a fájdalom.

 

Sérülés, gyulladás vagy valamilyen más károsító hatás fellépésekor a fájdalomreceptorok (nociceptorok) ingerületbe jönnek és fájdalomüzenetet küldenek az agyba a gerincvelő‘n keresztül, ahol megtörténik a feldolgozás és megszületik a megfelelő‘ válasz. Az ingerületek két különböző‘ típusú idegroston keresztül jutnak az agyba. Az egyik idegrost gyorsan közvetíti az erő‘teljes, éles fájdalmat, ami azonnali választ vált ki (például azt, hogy elrántjuk a kezünket a tűzforró tárgytól). A másik idegrost a tartós, tompa fájdalmakat közvetíti lényegesen lassabban, mint az előző‘ és nem vált ki azonnali választ.

 

Az [agykéreg]?ben tudatosul a fájdalom. Ahhoz, hogy a nociceptorok működésbe lépjenek – vagyis kellő‘ erő‘sségű ingerek érjék ő‘ket – megfelelő‘ mennyiségű kémiai anyagra van szükségük, amit a sérült vagy gyulladt szövetek termelnek. E kémiai közvetítő‘ anyagok (algogének: fájdalomkeltő vegyületek) vagy erő‘sen ingerlik vagy fokozatosan teszik érzékennyé e speciális receptorokat, amelyek erre válaszul elektromos jeleket továbbítanak az agyba.

 

A fájdalomcsillapító szerek általában ezeknek a fájdalomkeltő‘ vegyületeknek a termelő‘dését csökkentve vagy megakadályozva „avatkoznak be” a folyamatba, és így szüntetik meg, vagy enyhítik a fájdalomérzetet. Az emberi szervezet is rendelkezik fájdalomcsillapító mechanizmussal. Sokan tapasztalták már, hogy a sérülés pillanatában néhány másodpercig nem is éreztek fájdalmat, majd utána – a sérüléstő‘l függően – egy erő‘teljes, de enyhébb tartós fájdalom lép fel. Ez a jelenség az agyban termelő‘dő‘ endorfinoknak köszönhető‘, amelyek blokkolják a fájdalomérzetet. E fehérje jellegű anyag rendkívül erő‘s fájdalomcsillapító, de nagyon gyorsan lebomlik.


A szócikkhez társított címkék:
fájdalom

A szócikk alá tartozó bejegyzések:

Hirdetés







Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!