A köznyelvben gyakran csak „boldogsághormonnak” nevezett fehérjemolekulák a gerincesek agyában képződő peptidek, amelyeknek a morfinhoz hasonló erős fájdalomcsillapító hatásuk van. A leghatékonyabb fájdalomcsillapító egyik legfontosabb „feladata” a traumás helyzetek leküzdése, s az életben maradás biztosítása, amit nagyon sok súlyos sérült csodával határos megmenekülésének története is bizonyít. A fájdalomcsillapítás mellett kiegyensúlyozó hatása van, a nyugalom- és örömérzet befolyásolásában is nagy szerepe játszik. Fokozott endorfintermelés lép fel például a ritmikus mozgás során, ennek köszönhető például a csecsemők ringatásának nyugtató hatása, vagy ezzel magyarázzák a futók eufóriaérzetét, de a tánc vagy az erőteljesen ritmikus zene is eredményezhet ilyen folyamatot. Az alkoholizmusra való hajlam örökölhetőségével kapcsolatban spanyol kutatók kimutatták, hogy az endorfinhiány vagy termelésének alacsony szintje örökölhető tulajdonság. Mivel az örökletes állapot csökkenti a szervezet saját béta-endorfin szintjét, ezekben a személyekben könnyebben jöhet létre hozzászokás a többlet alkoholbevitellel szemben.