Fejsérülést soha nem szabad ellátatlanul hagyni. Ha eleséskor vagy valamilyen baleset során beütjük a fejünket, menjünk el a legközelebbi kórházba vagy baleseti ambulanciára, ahol a koponya átvizsgálásával, röntgen vizsgálattal vagy koponya-CT vizsgálattal meggyőződnek róla, hogy nincs e koponyatörésünk, illetve sérülés, szövetduzzadás vagy bevérzés az agyban vagy körülötte. Ideggyógyászati vizsgálatokra is sor kerülhet annak ellenőrzésére, nincs-e agyrázkódásunk, idegsérülésünk, vagy nem jelentkezik-e izomgyengeség.
A kisebb fejsérülést szenvedett beteget ellátják, majd rövid megfigyelés után hazaengedik. Otthon egy felelős felnőtt személynek legalább 12-24 órán át rendszeresen ellenőriznie kell a sérült állapotát, és amennyiben azt tapasztalja, hogy a beteg rosszul érzi magát, aluszékonnyá válik, lelassulnak a reakciói vagy hány, azonnal hívjon orvost vagy mentőt, mert a beteget vissza kell vinni a kórházba.
Fejsérülést követően az agy és az idegrendszer károsodása attól függ, hogy melyik rész sérült. A gerincvelő károsodása bénulást eredményez, ami általában annál kiterjedtebb, minél közelebb van a sérülés az agyhoz.
Koponyaűri vérzés vérömlenyképződést okozhat az agyhártya két külső rétege között vagy magában az agyban. A vérömlenyt sebészeti úton el lehet távolítani, de csak akkor, ha ez nem okoz további agykárosodást.
A megfelelő szakintézményben végzett intenzív utógondozással egészen agysérülés után is eredményesen javíthatók a betegek testi és szellemi funkciói. A kutatások azt mutatják, hogy az agy és az idegszövetek regenerálódóképessége sokkal jobb, mint azt korábban gondolták, s a javulás a sérülés után több hónappal is folytatódhat.