Az agy az idegrendszer központja. Az összes [életműködés]?t szabályozza. Felfogja az [érzőinformáció]?kat, s válaszol rájuk. Lehetővé teszi, hogy gondolkodjunk, beszéljünk, döntéseket hozzunk, és mindenféle célszerű, összehangolt mozgást végezzünk.
Az agykoponya üregében levő agy átlagos tömege 1,4 kilogramm. Sok milliárd idegsejtből, és gliasejtből épül fel. Az idegsejtben elektromosan terjed az [idegingerület]?, míg egyik idegsejtről a másikra való terjedésében [ingerületátvivő anyag]? is részt vesz.
Az agy idegsejtjei közötti kapcsolatok bonyolultsága áttekinthetetlen, hiszen bizonyos idegsejtek akár tízezer vagy még több összeköttetést létesíthetnek más idegsejtekkel. Az idegsejtek test hozza létre a szürkeállományt, míg nyúlványaik alkotják a fehérállományt.
Az emberi agyban 4 fő rész különíthető el: nagyagy, köztiagy, agytörzs és kisagy.
Az agyi verőerekben áramlik az oxigént és tápanyagokat tartalmazó vér az agyféltekék sejtjeihez. Mindkét oldalon három verőér ered a koponyaalap közelében. Mielőtt elérnék az agykérget, ágakat adnak le az agy belsejébe.
Az agy betegségei:
- agyinfarktus
- agyi érbántalmak
- agyi trombózis
- agyi értörténés (sztrók)
- agyvérzés
- pókhálóhártya alatti vérzés
- agyvelőgyulladás
- agyi bénulás
- szókiejtési zavar
- afázia
- agyrázkódás
- kemény agyhártya alatti vérdaganat
- emlékezéshiány
- epilepszia
- fél oldali bénulás
- átmeneti helyi vérszegénységi roham
- elbutulás
- Alzheimer kór
