Már 2264 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Szponzorált linkek


latin: neuron

 

Az idegsejtek (neuronok) az [érzékelés]?t, az információk felfogását és feldolgozását, valamint az [izomműködés]? szabályozását végzik. Az idegsejtek jellegzetes agyi sejtek és gerincvelői sejtek, amelyeknek a nyúlványaiból jönnek létre az idegek.

 

Minden idegsejt [sejttest]?ből ([perikarion]?ból), benne levő [sejtmag]?ból és egy vagy több vékony [nyúlvány]?ból áll. Az idegsejtből eredő nyúlványok kétfélék: a faágszerű [dendrit]?ek fogják fel az idegsejtbe jutó [idegingerület]?eket, míg a [tengelyfonal]? ([axon]?) az idegsejtből kifelé vezeti az [ingerület]?et. Az idegsejteknek a működésüktől függően rendszerint egy tengelyfonaluk és eltérő számú dendritjük van.

 

A központi idegrendszerben levő idegsejtek tengelyfonalai jórészt az agyban, a szemben és a gerincvelőben haladnak. A környéki Egy sematikus idegsejt részeiidegrendszer idegsejtjeinek tengelyfonalai ugyanakkor a központi idegrendszeren kívül helyezkednek el. Az agy különböző típusú idegsejtek halmazából áll, amelyek között gliasejtek és vérerek találhatók. Az idegeket [idegrost]?ok kötegei alkotják, a kötőszöveti jellegű sejtekkel (Schwann-sejtekkel) lehetnek kapcsolatban.

 

Az idegingerületek a dendritek és a tengelyfonalak határhártyájában bekövetkező kémiai és elektromos változások nyomán ingerületi hullámokként haladnak e nyúlványokban.

 
Kétféle tengelyfonal ismeretes: érző és mozgató. Az érzékelésre szolgáló tengelyfonalak a bőrből, az izmokból, az izületekből és a zsigerekből szállítanak idegingerületeket, amelyek tapintásról, [hőmérséklet]?ről, fájdalomról, valamint az izületek és az izmok helyzetéről tájékoztatják a központi idegrendszert. Idegsejtjeiknek a teste a központi idegrendszerhez közeli idegdúcokban vannak. A [mozgatóidegrost]?okon ellenben a központi idegrendszerből a [testfal]?, a [végtag]?ok és a zsigerek izmaihoz haladnak idegingerületek, ekképp a test mozgásait szabályozzák. Ezeknek a mozgatóidegsejteknek a testei a központi idegrendszerben lelhetők fel.

 

Ismeretesek köztes idegsejtek is, amelyek legfőképpen az agyban fordulnak elő, s közvetlenül vagy [sejthálózat]? révén kapcsolatot teremtenek az [érzőidegsejt]?ek és mozgatóidegsejtek között.

 

A tengelyfonalon haladó idegingerület akciós potenciálnak nevezett rövid elektromos pulzusokból áll, amelyek 0,1 voltosak, s körülbelül egy ezred másodpercig tartanak. Az érzőidegsejtek akciós potenciáljait valamilyen inger (pl. tapintás) indítja meg a periférián (pl. bőrben), amely aktiválja a neki megfelelő [jelfogó]?kat (receptorokat). Az akciós potenciálok azután a központi idegrendszerbe jutnak, ahol az [érzőközpont]?okban más idegsejtekkel aktiválnak, hogy érzetek keletkezzenek. A mozgást előidéző információk viszont a központi idegrendszer mozgatóidegsejtjeiből indulnak ki akciós potenciálok formájában, s a mozgatóidegrostokon át jutnak el az izmokhoz, amelyeknek az összehúzódását idézik elő.

 

A legtöbb idegben érzőidegrostok és mozgatóidegrostok is vannak, amelyek közül az előbbiek a központi idegrendszer felé, az utóbbiak onnan a periféria felé továbbítják az információkat. Minthogy ezek az idegrostok olyanok, mint a szigetelt drót, a szomszédos rostok akciós potenciáljai nem zavarják egymást. Néhány idegnek kizárólag a mozgatás a feladata. Ilyen például a nyelv alatti ideg, amely a nyelv izmainak működését szabályozza. Szintén néhány ideg viszont csak érzékelő feladatú, amilyen a szárkapocsidegből kiágazó bőrideg a lábfej külső oldalán. Az ideg működése helyi érzéstelenítéssel gátolható, amely megakadályozza, hogy az akciós potenciálok átjussanak a bénított területen. Ez jól beválik pl. [fogkezelés]?kor a fog fájdalmának csillapítására.

 

Az idegrostok Schwann sejtekkel is kapcsolatban vannak, amelyek körbeveszik a tengelyfonalakat. Rendszerint a Schwann sejttel határolt tengelyfonalat szokták idegrostnak nevezni. Minthogy egy Schwann sejt csak kis távolságot ér el, így e sejtek egymás után sorakoznak az idegrost kezdetétől a végéig. A nagy tengelyvonalak Schwann-sejtes borítékát [velőhüvely]?nek nevezik. Ez elektromos szigetelőként működve fontos szerepet játszik abban, hogy az akciós potenciálok terjedése (vezetési sebesség) gyors legyen. Az ilyen idegrostok tehát velőhüvelyesek. Vannak azután kisebb tengelyfonalak is, amelyeknek nincs velőhüvelyük. Bár ezek mellett is lehetnek Schwaan-sejtek, amelyek részt vesznek az elkülönítésben, de nem borítják be őket, így ezeken az idegrostokon jóval lassabban halad az idegingerület.

  

Az érzőidegrostok esetében összefüggés van a tengelyfonal mérete, és az általa közvetített érzés között. A nagy velőhüvelyes tengelyfonalakon a finom tapintási különbségek (pl. egy felület szerkezetének megítélését) lehetővé tevő, valamint a rezgéseket és a végtagok helyzetét idegingerületek haladnak. A terjedési sebességük kb. 5-70 méter másodpercenként (ekképp kevesebb, mint egytized másodpercre van szükség ahhoz, hogy az akciós potenciál eljusson a [láb]?ból a gerincvelőbe). Velőhüvely nélküli kisebb tengelyfonalakon haladnak a hidegről, a melegről, a fájdalomról és a durva tapintásról tudósító idegingerületek. Kisebbek és velőhüvely nélküliek lévén, lassabban, másodpercenként egy métert megtéve terjednek rajtuk az idegingerületek. Az ilyen tengelyfonalakon kb. egy másodpercre van szükség ahhoz, hogy az akciós potenciálok eljussanak a lábból a gerincvelőbe.

 

Az idegeken haladó idegingerületek bizonyos helyeken rögzíthetők a bőrre helyezett elektródok révén. Az idegműködés ilyen módon való ellenőrzése lehetővé teszi, hogy megállapítsák a vezetési sebesség lassulását, amely olyankor mutatkozik, amikor az ideg vagy a velőhüvelye károsodott. Ez az eljárás beválik a szklerózis multiplex nevű betegség vizsgálatához is, amikor a kiváltott idegingerületekkel nézik meg, hogy a vezetési sebesség mennyire lassul az idegpályákon.

  

A reflexben, amilyen a [térdreflex]? is, legalább két idegsejt vesz részt: egy érzőidegsejt (amely a térdreflex esetében a négyfejű [combizom]? feszülését érzékeli) és egy mozgatóidegsejt, amely az érzőidegsejt révén serkentődik, s hatására [izom-összehúzódás]? következik be (ez esetben a négyfejű combizom húzódik össze). Gyakran előfordul, hogy egy köztes idegsejt is beiktatódik az érzőidegsejt és a mozgatóidegsejt közé.

 

Az idegsejtek száma a [születés]? előtt a legnagyobb, s az élet folyamán csökken. Ha egyszer elpusztult, az idegsejt nem regenerálódik, de a megsérült ideg tengelyfonalai helyrejöhetnek.

 

Az idegsejteket [sérülés]?, [veleszületett bántalom]?, rosszindulatúvá válás, fertőzés, [vitaminhiány]? és elfajulás fenyegeti. Epilepszia pl. azért támad, mert az [agykéreg]?ben nem megfelelően gerjesztik ingerületeiket az idegsejtek.
 

Hirdetés







Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!