Kötőszövet
A kötőszövet igen elterjedt a testben. Legfőbb szerepei közé tartozik, hogy összeköti, támasztja és erősíti a szerveket és más szöveteket. Az is feladata, hogy elválasszon és tagoljon más szöveteket és szerkezeteket.
A kötőszövetek szerkezetileg jobbára egymással kapcsolatban levő sejtekből állnak, amelyek fehérjerostokat tartalmazó alapanyagba vannak ágyazva. Az alapanyag lehet folyékony, kocsonyás és szilárd, amelyet rendesen a sejtek választanak ki magukból. A fehérjefonalak háromfélék: enyvadó (kollagén) rostok, rugalmas rostok és rácsrostok. Arányuk annak a szövetnek a feladatától függ, amelynek az alkotórészei. Mindegyikükre jellemző, hogy hajlékonyak, támasztanak és erősítenek. A fehérjefonalak és az alapanyag molekuláit specializált kötőszöveti sejtek választják ki. Gyakori sejtek a kötőszövetben a betegségekkel szembenálló nagy falósejtek, az ellenanyagot termelő plazmasejtek és a hízósejtek, amelyek a vérereknek a gyulladás helyén bekövetkező tágulását előidéző hisztamint választják ki.
Az embernek öt fő kötőszövete van: [laza rostos kötőszövet]?, [tömött rostos kötőszövet]?, [porcszövet]?, [csontszövet]? és vér.
A laza rostos kötőszövetbe belefoglalható a zsírszövet is, amely zsír tárolására szakosodott.
A tömött rostos kötőszövet sajátos típusa az [ín]?, de tág értelemben a rostos porc is hozzá sorolható. Másik típusa a rugalmas rostos kötőszövet, amely tágulásra képes, nem véletlenül fordul elő a tüdőben, bizonyos vérerek falában és a [hangszál]?akban.
A porcszövet 3 formája az [üvegporc]?, a [rostos porc]? és a [rugalmas porc]?.
Az üvegporc a leggyengébb és a legtöbb helyütt előforduló porc a testben. Ilyen borítja az egymással ízesülő csontok felszínét.
Rostos porc is előfordul ízületben, de csak olyanban, amely korlátozott mozgásra képes.
A rugalmas porc pedig az a bőr alatti kemény anyag, amely pl. a [külső fül]?ben tapintható.
Bőr alatti kötőszövet