A zsírszövet túlnyomórészt zsírsejtekből felépülő állati szövet.
Legfontosabb szerepe az energiatárolás, majd az igényeknek megfelelően ennek mobilizálása.
Egy egységnyi zsír energiatartalma az ugyanakkora mennyiségű szénhidrát vagy fehérje egység energiatartalmának több mint kétszerese. (1 g zsír = 38,9 kJ; 1 g szénhidrát = 17,2 kJ; 1 g fehérje = 18 kJ.)
A [lipoid]?ok közé tartozó koleszterin tárolása - főleg annak észterei formájában - a zsírszövet másik fontos feladata. Ez egyrészt a fölösleges mennyiségű koleszterin kivonása a keringésből, de egyben mobilis raktár is, ami a vér lipoproteinjeinek ([VLDL]?, LDL, HDL) transzport rendszerével a megfelelő helyre jutva fontos koleszterin alapvázú vegyületek ([epesav]?ak, hormonok) szintéziséhez szolgáltatja az alapanyagot.
A zsírszövet részt vesz továbbá a szervezet védelmében fizikai hatásokkal szemben, pl. a hideg elleni védelemben, valamint egyes szervek mechanikai védelmében. Ez a mechanikai védelem lehet belső szervek kitámasztása, vagy a rezgéscsillapítás. Mechanikai védelem még a kipárnázás, melyben a zsírral feltöltődött és fürtökben elrendeződött zsírsejtek mintegy rugalmas párnát alkotnak a kemény felülettel gyakorta érintkező helyeken, leggyakrabban a lábvégeken.
Ezek mellett a táplálékfelvétel (tkp. az éhség érzet) és közvetve a szervezet energiaháztartását szabályozó hormon, a leptin szintézise is a zsírszövetben történik.
A zsírszövetnek két típusa különíthető el: a sárga zsírszövet és a barna zsírszövet.
A sárga és barna zsírszövet funkciójában és szövettanilag is különböznek egymástól.
A zsírszövet betegségei:
A zsírszövetet is érintő betegségek közül világszerte a táplálkozási zavarok (elhízás, alultápláltság) a leggyakoribbak. A zsírszövet jóindulatú daganata, a lipóma ugyancsak gyakori, de többnyire ártalmatlan elváltozás. A rosszindulatú [liposzarkóma]? szerencsére ritka betegség. Zsírszövet és erek együttes sérülésekor [zsírembólia]? alakulhat ki, mely súlyos szövődményekhez vezethet.