Szócikk változásai

A zsírszövet túlnyomórészt [zsírsejt]ekből felépülő állati szövet. 

 

Legfontosabb szerepe az energiatárolás, majd az igényeknek megfelelően ennek mobilizálása.

Egy egységnyi zsír energiatartalma az ugyanakkora mennyiségű szénhidrát vagy fehérje egység energiatartalmának több mint kétszerese. (1 g zsír = 38,9 kJ; 1 g szénhidrát = 17,2 kJ; 1 g fehérje = 18 kJ.)

 

A [lipoid]ok közé tartozó [koleszterin] tárolása - főleg annak észterei formájában - a zsírszövet másik fontos feladata. Ez egyrészt a fölösleges mennyiségű koleszterin kivonása a keringésből, de egyben mobilis raktár is, ami a vér lipoproteinjeinek ([VLDL], [LDL], [HDL]) transzport rendszerével a megfelelő helyre jutva fontos koleszterin alapvázú vegyületek ([epesav]ak, [hormon]ok) szintéziséhez szolgáltatja az alapanyagot.

 

A zsírszövet részt vesz továbbá a szervezet védelmében fizikai hatásokkal szemben, pl. a hideg elleni védelemben, valamint egyes szervek mechanikai védelmében. Ez a mechanikai védelem lehet belső szervek kitámasztása, vagy a rezgéscsillapítás. Mechanikai védelem még a kipárnázás, melyben a zsírral feltöltődött és fürtökben elrendeződött zsírsejtek mintegy rugalmas párnát alkotnak a kemény felülettel gyakorta érintkező helyeken, leggyakrabban a lábvégeken.

 

Ezek mellett a táplálékfelvétel (tkp. az éhség érzet) és közvetve a szervezet energiaháztartását szabályozó hormon, a [leptin] szintézise is a zsírszövetben történik.

 

A zsírszövetnek két típusa különíthető el: a [sárga zsírszövet] és a [barna zsírszövet].

A sárga és barna zsírszövet funkciójában és szövettanilag is különböznek egymástól.

 

A zsírszövet betegségei:

A zsírszövetet is érintő betegségek közül világszerte a táplálkozási zavarok (elhízás, alultápláltság) a leggyakoribbak. A zsírszövet jóindulatú daganata, a [lipóma] ugyancsak gyakori, de többnyire ártalmatlan elváltozás. A rosszindulatú [liposzarkóma] szerencsére ritka betegség. Zsírszövet és erek együttes sérülésekor [zsírembólia] alakulhat ki, mely súlyos szövődményekhez vezethet.