A porc szívós, félig áttetsző, rugalmas és hajlékony támasztószövet, amely enyvadó rostokkal erősített, szénhidráttartalmú fehérjéből álló 
alapanyagból és benne elszórtan előforduló porcsejtekből meg porcképző sejtekből épül fel. A porc külső részét sűrű rostos porchártya borítja. A porcban nincsennek idegek és vérerek, ezért amikor megsérül, nehezen gyógyul.
A porcnak több feladata van. Az ízesülő csontok felszínét borítva csökkenti a súrlódást, így a csontok sérülésmentesen mozoghatnak egymás mellett. Jellemző rá, hogy elnyeli a rezgéseket. A csontváz szerkezeti anyagaként hozzákapcsolja a bordákat a szegycsonthoz. Porc található az orr csúcsában, a külső fülben, a légcső falában és a gégében is. E szerveket egyrészt merevíti, másrészt megformálja az alakjukat. Az embrió vázát szintén porc alkotja, amely fokozatosan alakul át csonttá, ahogy az embrió fejlődik. A különböző fizikai tulajdonságoktól függően rugalmas, rostos és üvegporcot különböztetünk meg.
A térdízületben gyakran következik be porckopás, amikor az ízület belsejében levő félhold alakú porc megkopik, a helyéről elmozdulva fájdalmat és duzzanatot okoz, s az ember óvja a térdét, hogy a testtömege ne nehezedjen rá. A kismérvű kopás hatásosan kezelhető pihentetéssel, és a térd szoros befáslizásával. Súlyos kopás esetén azonban e porc egy részét vagy egészét el kell távolítani. Ilyen műtétet gyakran tükrözőeszköz (artroszkóp) alkalmazásával végeznek, amelynek a csöves részét a térdízületbe dugják, s optikája révén láthatóvá válik az ízület belseje.
A bordaporcgyulladás (Tietze-tünetegyüttes) fájdalmas betegség, amely általában a harmadik-negyedik bordán alakul ki. Minthogy a beteg a mellkasán érzi a fájdalmat, tévesen szívfájdalomra gyanakszik. E betegség oka gyakran ismeretlen, de sérülés (mellkast érő ütés), megerőltető fizikai aktivitás és felső légúti fertőzés is előidézhető. Rövid idejű pihentetéssel és gyulladásgátló gyógyszerekkel rendszerint rövid idő alatt meggyógyítható.
Rosszindulatú porcszarkóma csonttal kapcsolatban levő és szabadon levő porcon egyaránt kialakulhat. A beteg rendszerint végtagjainak a hosszú csontjai mentén, a medencecsontjánál vagy a bordájánál tapint fájdalmas dudort. A diagnózis röntgenezéssel, számítógépes rétegröntgenezéssel, mágneses magrezonanciás (MR) vizsgálattal, szövetmintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal állítható fel. A kezelés a daganat eltávolításából áll. Ha a daganat lassan nő s idejében felfedezik és kezelik, a túlélés esélyei jók.