Emlékezéshiány
Az emlékezéshiány (amnézia) az emlékezés részleges vagy teljes elvesztése. Rendszerint testi sérülés vagy betegség miatti [agykárosodás]? okozza, de néha [lelki sérülés]? is előidézheti. Az emlékezéshiány jobbára átmeneti és szelektív, s az jellemző rá, hogy az ember csak olyan eseményekre nem tud visszaemlékezni, amelyeknek a közelmúltban volt résztvevője.
Az emlékezéshiányt Alzheimer kór, [fejsérülés]?, görcsök,általános érzéstelenítés, alkoholizálás, agyi értörténés (sztrók), [átmeneti agyi helyi vérszegénységi roham]?, gyógyszerek (barbiturátok és benzodiazepinek), elektrosokkos kezelés (különösen, ha hosszú idejű) és [agyműtét]?ek egyaránt kiválthatnak.
Az emlékezéshiánynak több formája ismeretes. Az egyik az, amikor az ember képtelen új információkat az emlékezetében eltárolni. [Fejsérülés]? után nehézségbe ütközik, ha a mindennapi eseményekről számot kell adni, ugyanakkor a régebbi események nem felejtődnek el. Ilyesmi az alkoholistákra is jellemző, s rendszerint elbutulásban folytatódik.
A másik formában az ember olyan eseményekre tud nehezen felidézni, amelyek a fejsérülés előtt következtek be. Az elkövetkező hetekben vagy hónapokban azonban részlegesen vagy teljesen helyreáll az emlékezete. Átmeneti teljesen emlékezéshiány esetén a rendszerint öreg személy hirtelen elfelejti, hogyan került arra a helyre, ahol éppen van. A saját és családtagjainak a neve eszébe jut, az azonban nem, ami a sérülés előtt történt vele. Ezt a rendellenességet valószínűleg az okozza, hogy az [agykéreg]? [halántéklebeny]?ében szokatlan elektromos aktivitás zajlik. Az emlékezet általában négy - hat óra múlva tér vissza. Ez arra mutat, hogy nem jár tartós károsodással, ekképp orvosi kezelésre nincs szükség.
A Wernicke - Korsakoff - tünet együttesben észlelhető emlékezéshiányt a túlzott alkoholfogyasztáshoz társuló kevés B1 vitamin okozza. A páciensnek rendes lehet a rövid idejű emlékezete, de gondjai vannak az új információk megjegyzésével és a betegség előtti események felidézésével. Súlyosbodó betegségről lévén szó, rendszerint idegi problémák is megjelennek, amilyen a mozgások összehangolatlansága, valamint az ujjak és a lábujjak érzéketlensége.
A hisztériás emlékezéshiány általában átmeneti, s olyan esemény váltja ki, amellyel a páciens agya nem képes megbírkózni. Az emlékezet rendszerint néhány nap alatt visszatér, de a szóban forgó eseményre való emlékezés még ekkor sem teljes.
Az emlékezéshiányt lehetőség szerint kiváltó okának megszüntetésével kell kezelni. A család részéről megnyilvánuló támogatás igen fontos. A család úgy segíthet, ha a beteg megszokott zenéjét játsza le, az addig kedvelt képeit és tárgyait mutatja neki, s az újratanulásában is szerepet vállal. Azt, hogy milyen gyógyszereket kell szednie, le kell írni neki, hogy ne feledkezzen meg róluk, és ne veszítse el őket. Szanatórimuban vagy egyéb gyógyintézetben való elhelyezés olyankor válhat indokolttá, ha a beteg biztonsága, étkezése vagy egyéb alapszükségleteinek a kiegészítése otthon nem szavatolható.