latin: diabetes mellitus (diabétesz mellitusz)
A cukorbetegség a szervezet szénhidrát-anyagcsere zavara, amelyet az inzulin elégtelen termelése, vagy a szövetek csökkent inzulin érzékenysége idéz elő. Az inzulin polipeptid hormon, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans szigeteiben lévő béta-sejtek termelnek, és a szervezet legtöbb sejtjének normális glükóz (cukor) felhasználásához szükséges. A diabéteszes betegek szervezetének gátolt a sejtek glükózt felhasználó képessége, és ennek következtében megemelkedik a vércukorszintjük.
A glükóz (cukor) sejtekbe való felvételét és raktározását az inzulin nevű hormon szabályozza. Az inzulin a hasnyálmirigy belső elválasztású hormonja, mely a normális vércukorszint fenntartásáért felelős.Táplálkozás után megemelkedik a vércukorszint, és ez a hasnyálmirigyet fokozott inzulin elválasztásra serkenti. A termelődő inzulin segíti a sejtek szőlőcukor felvételét és raktározását, ezzel normalizálva a vércukorszintet. Cukorbetegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, ezáltal magas vércukorszint alakul ki.
Típusai:
A betegségnek két típusát különböztetik meg, az I-es típusú cukorbetegség fiatalabb korban, általában 30 éves kor alatt jelentkezik, míg a II-es többnyire 40 év feletti, elhízott személyeknél alakul ki. Kezeletlen esetben a betegségnek hosszútávon az egész szervezetre kiható súlyos szövődményei alakulhatnak ki, amik gondos és folyamatos kezelés mellett minimálisra csökkenthetők.
Tünetei:
A tünetek a magas vércukorszint következményeként lépnek fel. Magas vércukorszintnél gyakori, hogy a vizelettel cukor is ürül, ami további vizet von el a szervezetből, a fokozott vizeletürítés pedig állandó szomjúságérzetet okoz a betegnek. További tünet lehet a homályos látás, hányinger, gyengeség, fáradékonyság. Fokozott étvágy mellett is fogyás tapasztalható az I-es típusú cukorbetegeknél. A magas vércukorszint kedvez a mikroorganizmusok szaporodásának, gyakran egyszerű gombás fertőzések megjelenéséből derül ki, hogy a háttérben a diabétesz áll. A fogyás inkább az I. típusú, míg a fertőzések megjelenése főként a II. típusú cukorbetegségre jellemző.
Szövődményei:
Szövődmények a szervezet egész területén felléphetnek, mert valamennyi sejtnek szüksége van szőlőcukorra, s e betegség során ennek felvétele ütközik akadályba. A kóros anyagcsere miatt, a vérben megemelkedik a káros anyagok (cukrok és zsírok) szintje, ezek egy része az erek falában rakódik le érszűkületet eredményezve. Az érszűkület miatt fokozott a szívinfarktus és a stroke (szélütés) kialakulásának veszélye. A szív, a szemek, vesék, idegrendszer működése romlik, károsodik a bőr védelmi rendszere, lelassul a sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökken.
Kezelése:
A cukorbetegség típusától és egyéni sajátosságától függően szigorú diéta mellett gyógyszerterápiával - antidiabetikum - vagy inzulin-adagolással kezelik. A szövődmények megelőzésére kalóriaszegény, mozgásban gazdag életmódot kell kialakítani.