Szócikk változásai

Szócikk neve: Mirigy
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-10-20 00:07:29
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A mirigyek olyan [szövet]féleségek, amelyeknek a [sejt]jei folyékony [váladék] termelésére csoportosultak. A váladékaik lehetnek ásványi sók, fehérjék, [zsír]ok vagy fehérje-szénhidrát komplexek.

Kétféle mirigy fordul elő. A [külső elválasztású mirigy]ek váladéka kivezetőcsövön át áramlik a testfelszínre, vagy a [bél], a [tüdő] és a szaporodási szervek belső felszínére. A belső elválasztású mirigyek váladéka viszont közvetlenül a [vér]be jut, s a [vérkeringés] szállítja el a test többi részébe.

A külső elválasztású mirigyekben van egy kiválasztó rész, amelyből a váladék származik, s egy kivezetőcső, amelyben a test külső vagy a bél belső felszínére jut a váladék. Éppen a kivezetőcső az ami megkülönbözteti ezeket a mirigyeket a [belső elválasztású mirigy]ektől. Bizonyos külső elválasztású mirigyek sejtanyag elvesztése nélkül ürítik váladékukat, míg másoknak a sejtjei is váladékká alakulnak, s kiürülnek a mirigyből.

A bőr verejték- és faggyúmirgyei külső elválasztású mirigyek. A verejtékmirigyek közreműködnek a testhőmérséklet szabályozásában, míg a faggyúmirigyek zsíros váladéka megakadályozza, hogy a bőr vizet veszítsen, s gátat vet a mikroszervezetek ([baktérium]ok és gombák) szaporodásának. A csak az emlősöknél előforduló emlő módosult [verejtékmirigy]. Tejet választ ki, amely bőségesen tartalmaz fehérjéket, zsírokat, [szénhidrát]ot, védőanyagokat és [vitamin]okat.

Más típusú külső elválasztású mirigyek a [szájüreg]ben levő [nyálmirigy]ek, a [hasnyálmirigy] külső elválasztású része, amely [emésztőenzim]eket termel, a bél és légutak nyálkatermelő sejtjei, a [gyomor] és a [vékonybél] enzimtermelő sejtjei, valamint a [méhnyálkahártya] váladéktermelő sejtjei. A hasnyálmirigy egyedülálló a tekintetben, hogy külső és belső elválasztású mirigyek egyaránt vannak benne.

A kivezetőcső nélküli belső elválasztású mirigyek [hormon]okat termelnek, amelyek a [véráram]mal jutnak el a test összes [szövet]éhez. A legfőbb belső elválasztású mirigy az [agyalapi mirigy], amely közvetlenül az [agy] alatt helyezkedik el, s a [köztiagy]beli [hipotalamusz]ból kapja az utasításokat sajátos [idegrost]okon és vérereken keresztül. Az agyalapi mirigy számos fontos, eltérő hatású [hormon]t választ el. Közéjük tartozik a [szomatotrop] -növekedési- hormon, amely porclemezekre hatva segíti elő a növekedést, a [tireotrop] -pajzsmirigy serkentő- hormon, amely a [pajzsmirigy]beli hormonok termelését váltja ki, továbbá a [follikulus-stimuláló] -tüszőérlelő- hormon, a [luteinizáló] -sárgatestképző- hormon és a [laktotrop] -tejkiválasztást serkentő- hormon ([prolaktin]).

A többi belső elválasztású mirigy ([mellékvese], pajzsmirigy, [mellékpajzsmirigy], [petefészek] és [here]) a test különböző részein helyezkedik el. A mellékvesének két része van: [külső kéregállomány] és [belső kéregállomány]. A kéregállomány termeli a szénhidrátok, a [lipid]ek és a fehérjék anyagcseréjét szabályozó [kéreghormon]okat ([kortikoszteroid]okat), a [nátrium]nak a vesében való visszaszívódását elősegítő [mineralo-korikoidokat], valamint a nemi hormonokat, amelyeknek rendesen csak kis szerepük van. A mellékvese velőállománya [adrenalin]t és [noradrenalin]t termel. Ezek heveny testi vagy érzelmi [stressz] idején választódnak el.

A mellékpajzsmirigy olyan hormont termel, amely a vér kálciumszintjét szabályozza. A petefészek és a here termelte nemi hormonok ([ösztrogén] és [tesztoszteron]) felelősek a nemi éréssel kapcsolatos testi változásokért (például a fanszőrzet növekedéséért, a [nemi szervek] és az [emlő] kifejlődéséért). A [méhlepény] szintén belső elválasztású mirigy, mert [gonadotrop] hormont választ el.

A [csecsemőmirigy] szerkezete szerint mirigy, mégis inkább [nyirokszerv]. Kora gyermekkorban T-nyiroksejteket termel, amelyek a fehérvérsejtek közé tartoznak. Ezek a sejtek később testszerte elterjednek, s bejutnak a [nyirokcsomó]kba, a [lép]be és bizonyos helyeken a [bél] falába.

A nyirokcsomók nyirokerekkel vannak kapcsolatban. Megtalálhatók egyebek között a [nyak] két oldalán, a [hónalj]akban, a [lágyék]hajlatokban és a [testüreg]ekben. Szűrőként működve gátolják a fertőzések terjedését. Fertőzés esetén a nyirokcsomó sejtjei megsokszorozódnak, s a nyirokcsomó megnagyobbodik és fájdalmassá válik.