Illóolaj eredete, származása:
Az ajakos virágúak családjába tartozó, mediterrán növény. Évelő, örökzöld fűszercserje. A homokos, meszes, száraz talajt szereti. Márciustól májusig virágzik. Kámforos-tömjénes aromával rendelkezik, amit a mirigyszőrben levő illóolaj okoz. Gyökérzete fás, erősen elágazó, fiatalabb korban fehér, később barna színű. Dúsan elágazó szára 0,5-2 m magasra is megnő. Ágai fiatal korban szürkésfehérek, később sötétedik, és a kérge pikkelyessé válik. Levelei szálasak, gyantásak, tompa végűek, bőrneműek. Virágai kétivarúak, égszínkékek, nektárban gazdagok, és leveles fűzért alkotnak. Dél-Európában honos, de Magyarországon is kedvelt növény.
Gyógyászati, aromaterápiás szerepe:
Leveles hajtásaiból vízgőz-desztillációval állítanak elő illóolajat.
Aromalámpában párologtatva serkentőleg hat a központi idegrendszerre, növeli a szellemi teljesítményt, emellett légzéskönnyítő készítmények (pl. mellkenőcsök, légzéskönnyítő illóolaj keverékek, szaunaolajok) alkotórészeként is felhasználják. Bőrvörösítő, felületi [vérkeringés]?t fokozó és [gyulladáscsökkentő]? tulajdonsága miatt [mozgásszervi panaszok]? esetén bedörzsölőszerek, masszázs- és fürdőolajok összetevőjeként alkalmazva enyhíti az izom- és idegi eredetű fájdalmakat.
Étvágygerjesztő, [emésztés]?t javító hatását aperitív italok összetevőjeként hasznosítják.