A szepszis a szervezet infekcióra, fertőzésre adott, az egész testet érinő, az egész szervezetre kiterjedő válaszreakciója. Szepszis esetén a kórokozók sejtfalából felszabaduló toxinok hatására a szervezet védekező-mechanizmusának egyik megnyilvánulásaként a termelődő közvetítő anyagok olyan láncreakciója jön létre, amely a kórokozón kívül a szervezetet magát is károsíthatja, és egy bizonyos fokon túl irreverzibilissé válva a beteg halálát okozhatja. A szepszis és a lokalizált gyulladás között az az alapvető különbség, hogy míg az előbbinél a szervezeti válaszreakció miatt kialakuló sejtkárosodás a gyulladt góctól távol eső szerveket is érinti, addig az utóbbinál e válaszreakció szabályozottan és helyileg zajlik le. Hogy az egyik esetben miért, a másikban miért nem alakul ki szepszis, jelenlegi tudásunk szerint nem mondható meg pontosan, feltehetően alapvetően genetikai okai is vannak. A szepszis ilyen felfogása nem túl régi, mintegy 15 éve sikerült pontosan leírni a folyamatot. Nehéz felismerni ezt a reakciósorozatot, ezért még mindig nagyon magas a szepszis okozta halálozási arány (30-40%).