latin: cortisol
A kortizol a mellékvesekéregben termelődő hormon. Termelését és elválasztását az ACTH (adrenocorticotrop hormon) stimulálja, amelynek termeléséért a hipofízis-hipotalamusz (hypophysis-hypothalamus) rendszere a felelős. A hypothalamus alatt helyezkedik el, belső elválasztású mirigyek közé tartozik.
A kortizol szerepe:
- fehérjék, glükóz, lipidek anyagcseréje
- vérnyomás szabályozás
- immunrendszer szabályozás
A meleg, a hideg, a fertőzések, az intenzív testedzés illetve fizikai munka, az elhízás és a traumával járó sérülések mind befolyásolják a kortizol vérben megjelenő koncentrációját.
A hormon elválasztásának jellegzetes napi ingadozása van: kora reggel emelkedik, délelőtt 8 óra körül tetőzik és délutánra kezd csökkeni a szintje. Ez a napi (diurnalis vagy cirkadián ritmusnak nevezett) ingadozás változik, ha valakinek felborul a bioritmusa, pl. nem azonos műszakban dolgozik vagy a napnak nem azonos időszakában alszik.
Elégtelen kortizol mennyiség esetében nem-specifikus tünetek mutatkozhatnak, ilyenek például a testsúlyvesztés, az izomgyengeség, a fáradékonyság, az alacsony vérnyomás és a hasi fájdalom. Néha az elégtelen termelés és egy stresszhelyzet együttes hatása adrenalis krízist okozhat, amely azonnali orvosi ellátást igényel.
A kortizol túltermelése magas vérnyomást, emelkedett vércukor-szintet, elhízást, sérülékeny bőrt, a has felületén lévő bőrön bíborszínű csíkokat, izomgyengeséget és csontritkulást (osteoporosist) okozhat. Nőkben rendszertelen havivérzést és megerősödő arcszőrzetet; a gyerekeknél késleltetett növekedést és kis testmagasságot eredményezhet.