Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Dr. Dollinger Gyula
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2011-07-01 19:17:29
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Dr. Dollinger Gyula (1849. április 10. - 1937. március 2.) segédprofesszor, egyetemi tanár. Az ortopédia hazai megalapozója, külföldön is elismert szaktekintély volt.


Dr. Dollinger Gyula (1849. április 10. - 1937. március 2.) segédprofesszor, egyetemi tanár. Az ortopédia hazai megalapozója, külföldön is elismert szaktekintély volt.Dr. Dollinger Gyula - az ortopédia hazai megalapozója


  • 1875-ben Pesten orvos és sebészdoktori diplomát szerzett.
  • 1874. júniusától a kórszövettani tanszéken tanársegéd.
  • 1876-1877-ben Kovács József professzor sebészeti klinikáján műtőnövendék.
  • 1877-ben szülészmesteri oklevelet szerzett Pesten.
  • 1882-ben külföldi tanulmányútra indult német, francia és angol sebészeti és ortopédiai intézetekbe.
  • 1882-ben Budapesten a testegyenészet (ortopédia) tárgykörében magántanári képesítést szerzett.
  • 1889. áprilisától az Irgalmasrend budai kórházának mûtõje.
  • 1889. az MKE Budapesti osztály alapító, választmányi tagja.
  • 1891-tõl az Irgalmasrend budai kórházán a sebészeti osztály kinevezett mûtõorvosa.
  • 1897.-1919. nyilvános rendes tanár a budapesti Orvoskaron.

  • 1875-ben Pesten orvos és sebészdoktori diplomát szerzett.
  • 1874. júniusától a kórszövettani tanszéken tanársegéd.
  • 1876-1877-ben Kovács József professzor sebészeti klinikáján műtőnövendék.
  • 1877-ben szülészmesteri oklevelet szerzett Pesten.
  • 1882-ben külföldi tanulmányútra indult német, francia és angol sebészeti és ortopédiai intézetekbe.
  • 1882-ben Budapesten a testegyenészet (ortopédia) tárgykörében magántanári képesítést szerzett.
  • 1889. áprilisától az Irgalmasrend budai kórházának mûtõje.
  • 1889. az MKE Budapesti osztály alapító, választmányi tagja.
  • 1891-tõl az Irgalmasrend budai kórházán a sebészeti osztály kinevezett mûtõorvosa.
  • 1897.-1919. nyilvános rendes tanár a budapesti Orvoskaron.

A Magyar Rákellenes Liga 1993-tól kezdve évente Nemzeti Rákellenes Napot szervez április 10-én dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár születésnapján.

Dollinger maradandót alkotott, iskolát teremtett a sebészeti tevékenység fejlesztése és az újabb technikák bevezetése terén. Jelentõs szervezõmunkája segítette a klinikai tevékenységet, az egyetemi oktatást és az orvostovábbképzést. Másrészt újító volt, a modern magyar sebészet elsõ reprezentánsa, a hazai ortopédiai sebészet megteremtõje. Korának minden újításával lépést tartott. Klinikáján a [has]sebészet, az [agy]sebészet, a [mellkas]sebészet, az [urológia] és a modern orthopédia a mindennapi tevékenységek körébe tartozott.

Nevéhez fûzõdik az önkéntes ápolónõi intézmény megszervezése a Vöröskereszten belül és az elsõ magyarországi [epekõ]mûtét. Az I. világháború alatt kórházat, utókezelõt és mûvégtaggyárat szervezett. Több éven át volt elnöke a Budapesti Orvosegyesületnek, a budapesti, majd az Országos Orvosszövetségnek.

Ugyancsak Dollinger Gyula nevéhez fûzõdik az Országos Rák Bizottság megalakítása 1902-ben, a dohányzás és rák összefüggésének hangsúlyozása, illetve a rák-regiszter, azaz a magyarországi [daganat]os megbetegedések tudományos szempontból történõ orvosi feldolgozásának elindítása.
 

Kapcsolódó szócikkek


 


 

A Magyar Rákellenes Liga 1993-tól kezdve évente Nemzeti Rákellenes Napot szervez április 10-én dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár születésnapján.

Dollinger maradandót alkotott, iskolát teremtett a sebészeti tevékenység fejlesztése és az újabb technikák bevezetése terén. Jelentõs szervezõmunkája segítette a klinikai tevékenységet, az egyetemi oktatást és az orvostovábbképzést. Merész újító volt, a modern magyar sebészet elsõ reprezentánsa, a hazai ortopédiai sebészet megteremtõje. Korának minden újításával lépést tartott. Klinikáján a hassebészet, az agysebészet, a mellkassebészet, az urológia és a modern orthopédia a mindennapi tevékenységek körébe tartozott.

Nevéhez fûzõdik az önkéntes ápolónõi intézmény megszervezése a Vöröskereszten belül és az elsõ magyarországi epekõmûtét. Az I. világháború alatt kórházat, utókezelõt és mûvégtaggyárat szervezett. Több éven át volt elnöke a Budapesti Orvosegyesületnek, a budapesti, majd az Országos Orvosszövetségnek.

Ugyancsak Dollinger Gyula nevéhez fûzõdik az Országos Rák Bizottság megalakítása 1902-ben, a dohányzás és rák összefüggésének hangsúlyozása, illetve a rák-regiszter, azaz a magyarországi daganatos megbetegedések tudományos szempontból történõ orvosi feldolgozásának elindítása.


 





Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

 online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!