A hang az az inger, amit a fülünkkel, a hallás által érzékelünk.
A zenei a zenei hangrendszer alapeleme, a beszélt nyelveké, pedig az emberi beszéd. Fizikailag a hang valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése és a rezgés hullámként való továbbterjedése. Amennyiben az e rezgés 20 HZ alatti, vagy 20 kHz feletti, akkor nem érzékeljük. Ezeket nevezzük infrahangnak és ultrahangnak.
A hang, mint rezgés:
Rezgésnek nevezzük azt a folyamatot, melynek állapotai időközönként ismétlődnek. Periodikus, ha ezek az időközök egyenlőek. Amennyiben nem, akkor nemperiodikus rezgésről beszélünk.
Vannak egyszerű és összetett rezgések.
Mechanikai rezgésen leggyakrabban anyagi testeknek vagy részecskéknek egy pont körüli meghatározott irányú kimozdulásait értjük.
Összetett rezgésnél: Minden periodikus vagy nemperiodikus rezgés előállítható különböző frekvenciájú, amplitúdójú és fázisú harmonikus rezgések összetevésével. Ezeket az összetevőket nevezik hangrezgések esetén részhangoknak.
A hang mindig valamilyen anyagban, közegben terjed. Vákuumban nem. A közeg lehet gáz, folyadék, vagy szilárd test.
A fülünk által érzékelt hangok a következő tulajdonságokkal bírnak:
- Hangosság: függ a hanghullám intenzitásától, amplitudójától és a frekvenciától is. Azonos hangnyomás mellett a magasabb hangokat hangosabbnak halljuk. Kb. 4000 Hz fölött viszont egyre gyengébbnek.
- Hangszín: függ a hang összetételétől, spektrumától.
- Hangmagasság: főleg a periodikus rezgést tartalmazó, zenei hangoknál van szerepe, ezek frekvenciájával függ össze, de egy zörejnek is lehet hangmagassága, ha a spektruma egy adott frekvencia környékén erősebb maximumot képez.
- Időtartam: legtöbbször a minket körülvevő hangok időben behatárolhatóak, kivéve mondjuk a tengerzúgás. Ez azt jelenti, hogy van kezdetük, lefolyásuk és végük.
A hang leképzése:
A hangban lévő információ eredeti fizikai formájából, a mechanikai rezgésből más fizikai folyamattá képezhető, esetleg más információvá is, majd visszaállítható eredeti formájába. Ennek a hang átvitele, rögzítése, feldolgozása, felerősítése, tömörítése, stb. lehet a célja.
Példák: telefon, hanglemez, digitális leképzés, stb.