Inhalációs gyógyszer

Leggyakrabban a belégzéses gyógyszerbejuttatást idült légúti megbetegedések kezelésére használják. Porlasztott gyógyvizet vagy gyógyszeroldatot juttatnak a légzőszervbe szájon át történő belégzéssel. A sós és jódos víz inhalációja a váladékok kiürítését segítik elő, míg a kalciumtartalmú vizek gyulladáscsökkentő hatásúak. Az inhalációs terápiát mindig szájon és nem orron át kell végezni.  De az általános érzéstelenítésben, a műtéti altatásnál is ezt a gyógyszerdagolási módot használják.  Ezeket a gyógyszereket egészen apró részecskékre kell porlasztani, hogy a légcsövön (trachea) keresztül bejuthassanak a tüdőbe. A tüdőn keresztül felszívódva a hatóanyag a véráramba kerül. Viszonylag kevés gyógyszert adnak be így, mert az inhaláló beteg gondos megfigyelésre szorul, hogy biztosan meg lehessen állapítani, megfelelő idő alatt megfelelő mennyiségű gyógyszert kapott-e. Ez a beadási mód általában a tüdőre ható gyógyszereknél elterjedt, ilyenek például az asztma-ellenes adagolós aeroszolok. Az adagolópumpás készítmények hasznosak azoknak a gyógyszereknek a bevitelére, melyek közvetlenül a hörgőkre hatnak (azok a csatornák, melyek a levegőt a tüdőbe vezetik). Mivel a gyógyszer felszívódása aeroszolok belégzése után igencsak változó, ezt a módszert ritkán használják olyan gyógyszerek beadására, melyekkel a tüdőn kívüli szerveket és szöveteket veszik célba.