Már 2122 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Leggyakrabban a belégzéses gyógyszerbejuttatást idült légúti megbetegedések kezelésére használják. Porlasztott gyógyvizet vagy gyógyszeroldatot juttatnak a légzőszervbe szájon át történő belégzéssel. A sós és jódos víz inhalációja a váladékok kiürítését segítik elő, míg a kalciumtartalmú vizek gyulladáscsökkentő hatásúak. Az inhalációs terápiát mindig szájon és nem orron át kell végezni.  De az általános érzéstelenítésben, a műtéti altatásnál is ezt a gyógyszerdagolási módot használják.  Ezeket a gyógyszereket egészen apró részecskékre kell porlasztani, hogy a légcsövön (trachea) keresztül bejuthassanak a tüdőbe. A tüdőn keresztül felszívódva a hatóanyag a véráramba kerül. Viszonylag kevés gyógyszert adnak be így, mert az inhaláló beteg gondos megfigyelésre szorul, hogy biztosan meg lehessen állapítani, megfelelő idő alatt megfelelő mennyiségű gyógyszert kapott-e. Ez a beadási mód általában a tüdőre ható gyógyszereknél elterjedt, ilyenek például az asztma-ellenes adagolós aeroszolok. Az adagolópumpás készítmények hasznosak azoknak a gyógyszereknek a bevitelére, melyek közvetlenül a hörgőkre hatnak (azok a csatornák, melyek a levegőt a tüdőbe vezetik). Mivel a gyógyszer felszívódása aeroszolok belégzése után igencsak változó, ezt a módszert ritkán használják olyan gyógyszerek beadására, melyekkel a tüdőn kívüli szerveket és szöveteket veszik célba.




Hirdetés
 







Az oldalt létrehozta és üzemelteti a Neo Interactive online marketing ügynökség.

Médiapédia Netpédia Biciklopédia
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!