Az öregszeműség vagy más néven presbiópia a közelre látás korral járó, élettani romlása.
A távoli látásélességet nem befolyásolja, de a közellátáshoz szükséges alkalmazkodás, a [szemlencse]? rugalmasságának elvesztése miatt csökken.
Leírás:
Minél közelebb van a nézett tárgy, valódi képe annál inkább a retina síkja mögé kerülne. A látószerv ezt úgy tudja korrigálni, hogy változó mértékben képes közelre alkalmazkodni. A lehetséges alkalmazkodás mértéke az életkorral fokozatosan csökken. Ennek oka,hogy a lencse egyre keményebbé válik a közepén lévő lencserostok öregedése folytán elveszti rugalmasságát és a domborodásra való képességét.
Lefolyás:
Az öregszeműség mögött megbúvó öregedési folyamat már gyermekkorban megkezdődik. Panaszai 40-45 éves kor között jelentkeznek először. A tünetek fokozatosan erősödnek, egyre nehezebbé válik a közelre nézés. 65 éves kor fölött jelentősen már nem változik.
Kezelés:
Az öregszeműséget speciálisan közelre nézésre tervezett,gyenge gyűjtőlencsét tartalmazó olvasószemüveggel lehet javítani. Sebészileg nem gyógyítható. A presbiópia korrekciója a közeli dolgokat élessé teszi ugyan, de a távoliakat elhomályosítja. Annak érdekében, hogy a közelre és távolra nézés esetén ne kelljen állandóan cserélgetni a szemüveget, ún. [bifokális]? szemüveg használható. Speciális lencséinek felső része a távol-, míg alsó része a közellátást segíti.
Korrigálása történhet még [multifokális]? (azaz progresszív) szemüveggel, és speciális kontaktlencsékkel.