Orrcsepp

Az orrlégzés feltétele a jó közérzetnek. Ha az inhalálás, infralámpázás nem segít az orr bő váladékozásának, a letapadt váladék kiürülésében, ill. az orrnyálkahártya-duzzanat enyhítésében, akkor érdemes orrcseppet használni, de csak módjával. A szabad orrlégzés nélkülözhetetlen az orr-melléküregek és a fülkürt egészséges működéséhez. Ezért szükséges a lohasztó orrcseppek használata a melléküreg-gyulladások, középfülgyulladások kezelésében. Az orrcseppekhez azonban hozzá lehet szokni, vagyis a túl gyakori, ill. hosszú ideig történő alkalmazás után már a szer nem segít. A használat idején csökken a szaglásunk, ízérzékelésünk, ha az orrnyálkahártya nem regenerálódik, akkor szagláscsökkenés tartóssá vagy maradandóvá válhat. Ezért a betegtájékoztatók hangsúlyozzák, hogy átlagosan milyen napi gyakorisággal – általában napi három, legfeljebb négy csepegtetés javallott –, és legfeljebb hány hétig alkalmazhatók.
Az orrcseppek a gyulladt nyálkahártyára az apró erek falának összehúzásával, a vérkeringés javításával hatnak, ugyanakkor ezzel lelohasztják a nyálkahártya duzzadását (orr-oedemát), és csökkentik a váladéktermelést. A leggyakrabban használt készítmények hatóanyaga az oxymetazolin vagy xylometazolin, konzerválóanyagként pedig benzalkonium-kloridot tartalmaznak. Tény, hogy az orcseppek enyhítik a tüneteket, de egyben e szerek alkalmazásával a fertőzés miatt amúgy is károsodott csillószőrös hámot tovább terheljük, ami tovább gyengítheti a védekezőrendszerét, esetleg annak tartós károsodásával. Ez további fertőzések vagy krónikus nátha kialakulását okozhatja.
Ezért nem mindegy, hogy milyen szereket alkalmazunk. A régebbi szerek azonnal lelohasztják a nyálkahártyát, de hatásuk csak rövid ideig – egy-két órán át – tart és a hatás elmúltával a nyálkahártya-duzzanat nagyobb, mint az orrcsepp használat a előtt. A korszerű készítmények hatása lassabban – 10-15 perc alatt – alakul ki, de hatásuk tartós, legalább 7-8 óra, és a hatás elmúltával nincs nagy ellenhatás (nincs még nagyobb nyálkahártya-duzzanat).  Mindig az életkornak megfelelő mennyiségű hatóanyagot tartalmazó orrcseppet kell használni. Ugyanazt a fajta orrcseppet többféle kiszerelésben forgalmazzák: felnőttnek, gyermeknek és csecsemőnek. (A szakirodalom káros mellékhatások tekintetében gyakran említette a legkárosabb orrcseppként a Naphazolin, de egyértelműen nem alátámasztottak e megfigyelések.)