Már 2260 szócikk közül válogathatsz.

A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Sclerosis multiplex
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-12-14 22:44:31
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A világon közel kétmillió embert érint, Magyarországon körülbelül 7-8000 ember szenved sclerosis multiplexben. A [krónikus] autoimmun [idegrendszer]i [gyulladás] főként a 20-as és 30-as éveikben járó fiataloknál jelentkezik, és több nőt érint, mint férfit. Előfordulása a mérsékelt övi országokban gyakoribb, mint a melegebb éghajlatú földrajzi területeken. Az irreverzibilis [szövet]i károsodások miatt az esetek mintegy felében idővel rokkantsághoz vezet, de súlyos testi következményei ellenére nem befolyásolja jelentős mértékben a betegek várható élettartamát.

A betegségek kialakulásának okai egyelőre nem tisztázottak, valószínűleg szerepet játszik benne az öröklött hajlam, illetve bizonyos gyermekkori környezeti tényezők is. Feltételezhető, hogy az [immunrendszer] hibás működését [vírus]fertőzés is kiválthatja. A rosszul működő immunrendszer megtámadja, majd szétroncsolja az [idegsejt]ek nyúlványait borító velőshüvelyt. A károsodott idegrostok rosszul vagy egyáltalán nem vezetik az ingerületet, a szervezet pedig kötőszöveti burjánzással, [hegesedés]sel reagál a velőshüvely pusztulására, így úgynevezett szklerotikus gócok alakulnak ki.

Ezek a gócok az agy -illetve a [gerincvelő] több pontján is megjelenhetnek, erre utal a multiplex (sokszoros) elnevezés.

A sclerosis multiplex tünetei - az érintett [idegrendszer] területtől függően- egyénenként jelentősen elérhetnek. Eleinte zsibbadás, bizsergés és izomgyengeség jelzi a betegség kialakulását, majd egyre súlyosabb tünetek jelentkeznek: homályos vagy kettős [látás], [egyensúlyzavar] és mozgáskoordinációs zavar, beszédzavar, általános fáradtság, kimerültség, vizelet-, illetve székletinkontinencia, a nemi működés zavara, hőérzékenység, valamint [pszichiátria]i tünetek, például zavartság vagy feledékenység. E súlyos tünetek miatt sok beteg [depresszió]ssá, szorongóvá válik.

A sclerosis multiplex kezdeti jelei olykor nem teljesen egyértelműek, és a panaszok néha csak néhány napig tartanak. Emiatt előfordul, hogy a pontos [diagnózis]t csak több ismételt vizsgálat után sikerül felállítani. A szakorvos részletesen kielemzi a kórtörténetet, majd többféle [neurológia]i vizsgálatot, valamint [MR vizsgálat]ot (mágneses rezonancia) végez az esetleges [gyulladás]os gócok, idegkárosodások kimutatására. Emellett szükség lehet még az agyvíz vizsgálatára, illetve az ingerületvezetési sebesség mérésére az [idegrendszer]ben. Általában csak akkor állapítják meg egyértelműen a sclerosis multiplexet, ha a betegséggel kapcsolatos tünetei visszatérően, két vagy több alkalommal jelentkeznek és az MR-vizsgálat idegkárosodást mutat ki.

A sclerosis multiplex típusai:

A sclerosis multiplexnek négy típusát különböztetjük meg, amelyek más és más lefolyást mutatnak.

  • A jóindulatú sclerosis multiplex jellemzője a kisszámú, enyhe lefolyású roham, ezért az érintetteknél nem alakul ki rokkantság. Az esetek mintegy 20 százalékát ez a típus teszi ki.
  • A relapszusokkal és remisszióval járó (javuló-rosszabbodó) formát a legalább 24-48 óráig tartó rohamok jellemzik, amelyeket aztán néhány hétig tartó teljes vagy részleges tünetmentesség követ. Az epizódok nem súlyosbodnak az egyik alkalomról a másikra. Ez a forma jellemző az esetek 25 százalékára.
  • Az elsődlegesen progrediáló sclerosis multiplexben a tünetek, és a rokkantság fokozatosan súlyosbodik. Egyeseknél kialakulhat egy olyan állapot, amely már nem romlik tovább, gyógyulásra azonban nincs esély. Az elsődlegesen progrediáló sclerosis multiplex teszi ki az esetek mintegy 15 százalékát.
  • A negyedik, a másodlagosan progrediáló típus eleinte időszakos rohamokat okoz, amelyek nem súlyosbodnak (as relapszusokkal és remisszióvasl járó sclerosis multiplexhez hasonlóan). A kezdetti időszak után azonban a rohamok súlyosabbá válnak. A betegség e típusában szenvedők néha szintén átélnek jobb időszakokat, amikor a tüneteik enyhülnek. Az esetek 40 százaléka ebbe a típusba sorolható.


Hogyan lehet együtt élni a sclerosis multiplexszel?


A betegek számára elsődleges fontosságú, hogy tisztában legyenek tüneteik természetével és azok kivédésének legjobb módjával. A diagnózis felállítása után az orvossal konzultálva összeállíthatjuk a [gyógyszer]es kezelés, az ápolás, valamint az egyéb egészségügyi, illetve az élet más területein segítséget nyújtó szolgáltatások számunkra legmegfelelőbb kombinációját, amelyek igénybevétele nagyban megkönnyítheti mindennapjainkat.

Mind az érintettek, mind a családtagjaik számára óriási megrázkódtatást jelent, amikor valakinél diagnosztizálják e betegséget. Sokan reménytelenséget vagy dühöt éreznek, amikor szembesülnek a helyzetükkel. Mindent meg kell tenni, azonban annak érdekében, hogy a negatív érzések vagy a [depresszió] ne hatalmasodjon el a betegen. A tevékeny élet lehető legteljesebb folytatása már csak amiatt is rendkívül fontos, hogy az idegek, és az izmok működését fenn lehessen tartani. A betegeknek szüksége van testmozgásra, illetve az aktív élet- beleértve a munkát is- lehetőség szerinti folytatására. Mindezeket meg kell beszélni a kezelőorvossal.

A [fizikoterápia] és foglalkozásterápia segíthet a mozgás javításában, ezáltal megkönnyíti a napi tevékenységek végzését. A fizikoterapeuta olyan speciális gyakorlatokat állít össze, amelyek elősegítik és lazítják az izmokat. A foglalkozásterápiás szakember pedig tanácsokkal szolgál a napi tevékenységek megtervezésével kapcsolatban.

A betegek egy része hatékony segítségnek tartja a vízben végzett tornagyakorlatokat. Beszédzavar kialakulása esetén a beszédterápia segíthet. A táplálkozással kapcsolatban is érdemes tanácsot kérni, kimutatták, hogy például a napraforgóból készült margarinban, a növényi olajokban és a halolajban levő többszörösen telített zsírokban gazdag étrend késlelteti a betegség előrehaladását. Más étrend-kiegészítők jótékony hatására egyelőre nincs megfelelő bizonyíték.

Vannak, akik úgy tapasztalják, hogy az [aromaterápia], a relaxációs technikák, a masszázs és más kiegészítő kezelések segítségével javulást érhetnek el állapotukban. Mások a cannabis (vadkender) használatával próbálják csillapítani a gyógyszerekre nem reagáló fájdalmat és izomgörcsöket, bár a drog legális úton nem beszerezhető. Kutatások folynak a cannabis orvosi alkalmazásával kapcsolatban, és lehetséges, hogy hamarosan engedélyezik egy egy cannabistartalmú gyógyszer forgalmazását a sclerosis multiplexben szenvedő betegek kezelésére.

A sclerosis multiplex kezelése:

1993 és 1998 között több tanulmány is megjelent, amelyek azt bizonyították, hogy a béta-interferon lelasíthatja a sclerosis multiplex rosszabbodását, különösen a betegség relapszusokkal és remisszióval járó és másodlagosan progrediáló típusában. A vizsgált esetekben a béta-interferon körülbelül egyharmadával csökkentette a visszaesések gyakoriságát, és késleltette a betegség előrehaladását, illetve a rokkantság súlyosbodását.

 

A béta interferon hatásmechanizmusát egyelőre nem ismerjük pontosan. Valószínűleg gátolja a T-limfociták működését. Ezek a [fehérvérsejt]ek normális körülmények között megakadályozzák a [gyulladás]okat, a sclerosis multiplexben szenvedőknél azonban gyulladásos reakciókat váltanak ki a központi idegrendszer idegrostjait borító velőshüvely körül.

 

Egy másik gyógyszer, a glatiramer-acetát is képes T-limfociták működésének gátlásával csökkenteni a visszaesések gyakoriságát, és késleltetni a beteg állapotának súlyosbodását.
Mind a béta-interferon, mind a glatiramer-acetát igen drága szer, így számos országban problémát okoz, hogy a betegbiztosítás keretében nem lehet hozzájutni. Az is kétségtelen, hogy nem minden beteg reagál rájuk egyformán.

 

Gyógyszerek a tünetek enyhítésére.
Az orvos a tünetek enyhítésére a következő gyógyszereket írja fel:

  • [Fájdalomcsillapító szerek]
  • Izomlazító hatású gyógyszerek (pl. baclofen, botulinum toxin, tizanidin) az izomgörcsök feloldására.
  • Anticholinerg szerek a hólyag-összehúzódások csökkentésére, amennyiben a betegség vizeletkontinenciával jár.
  • Antidepresszánsok a depresszió enyhítésére
  • [Kortikoszteroid]ok az [agy]ban és a [gerincvelő]ben jelentkező gyulladás csökkentésére a betegség súlyos lefolyású szakaszaiban, illetve a visszaesés időtartamának csökkentésére. Ez azonban nem befolyásolja a betegség előrehaladását.
  • Viagra, injekciók és vákumpumpa olyan férfiak esetében, akiknél a betegség merevedési zavart okoz.
     









Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

nagy fájlok küldése

online receptek

A Patikapédián olvasható cikkek orvos moderátor jóváhagyása után jelennek meg,
de nem helyettesítik az orvosával, gyógyszerészével történő személyes konzultációt!