Szócikk változásai

Szócikk neve: Sokk
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2011-02-23 23:42:15
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A sokk kifejezést arra a bonyolult eseménysorozatra használják orvosi értelemben, amely a vérkeringési rendszer összeomlására vezet. Bár érzelmi összetevő -félelem vagy [szorongás]- is közrejátszhat benne, ez azonban csak része a súlyos testi reakcióknak. A sokknak az a legfontosabb jellegzetessége, hogy a vérkeringési rendszer nem képes az életfontosságú szervek működéséhez nélkülözhetetlen mérvű [vérnyomás]t fenntartani.

A sokk kiváltó okai:

Sokkot a [szív] elégtelen vérpumpálási képessége, a keringő vér térfogatának csökkenése, valamint a vérerek túlzott kitágulása válthatja ki. A leggyakoribb ok a vértérfogat megcsappanása, amelyet vérzés vagy súlyos [kiszáradás] idéz elő. Másik fontos ok a súlyos [fertőzés] miatti [szepszis], amikor is a [baktérium]okból úgynevezett endotoxinok (belső mérgek) szabadulnak ki, amelyek elernyesztik a vérereket. Szívbetegségek maguk is sokkot válthatnak ki, különösen az erős szívroham ([szívinfarktus]), amely a szívizomzat nem kis részét károsítja. Olyan állapotok is ismeretesek, ilyen például az anafilaxia és bizonyos mérgezés, amelyekben annyira kitágulhatnak a vérerek, hogy ugyancsak sokkos állapotot idézhet elő.

Az [anafilaxia] súlyos, azonnali [allergiá]s reakció, amelyben értágulatot okozó [hisztamin] válik szabaddá.

Számos gyógyszer és vegyi anyag ismeretes, amely károsítja a szívműködést s tágítja a vérereket. A nagyfeszültségű áram szintén sokkot idézhet elő szívleállás és áram okozta égés miatt, amikor is súlyos mértékű folyadékveszteség következik be.

A sokk tünetei:

A sokk tünetei kezdetben a kiváltó októl függnek. Drámaiak lehetnek, amilyen a szívroham vagy az áramütés. Néha azonban fokozatosan alakulnak ki a kiszáradás vagy a fertőzés súlyosbodásával. Az anafilaxiás sokk az ajkak és a torok lágy részeinek duzzadásával, zihálással és nehézlégzéssel jár, s viszkető kiütések is gyorsan megjelennek a bőrön.

A kezdeti tünetektől függetlenek a későbbi gyakori panaszok. A [vérnyomás] csökkenése rontja a szív működését, s zavarodottságot, majd eszméletvesztést idéz elő. A test úgy próbálja helyrehozni a vérkeringést, hogy egy [hormon]t választ el a mellékvese velőállományából, s aktiválja a szimpatikus idegrendszert. A [mellékvese] adrenalinja növeli a szív vérpumpáló erejét, s összehúzza a vérereket, de a test [remegés]éért és a [szorongás]ért is felelős, amely a sokk velejárója.

A test válasza az is, hogy az érösszehúzódás miatt a [bőr] sápadttá, hűvössé és nyirkossá válik. Bár az előnyös, hogy igyekszik fenntartani a vérnyomást, a kisegítés csak átmeneti megoldás, ugyanis a beteg állapota tovább romlik. Az erek összehúzódása rontja az életfontosságú szervek, köztük a [vese] vérellátását. A [szövet]ek vérellátásának romlása az [oxigén] nélküli (anaerob) anyagcserét mozdítja elő, s emiatt tejsav halmozódik fel. Végül a sokk megfordíthatatlan helyzetbe torkollik, amikor a szövetek oly mértékben károsodnak, hogy az halálhoz vezethet.

A sokk kezelése:

A sokk kezelésének sikere a mielőbbi kórismézésen és sürgősségi intézetben való ellátáson múlik, amelynek során anafilaxis esetén oxigént és [adrenalin]t is kap a beteg. A keringő vér térfogatának fenntartása végett folyadékot kell áramoltatni visszérbe, s egyidejűleg vérnyomást növelő gyógyszereket is adnak infúzióban. [Vérmérgezés] estén [antibiotikum]ot, mérgezéskor pedig ellenszert is juttatnak a testbe.