Szócikk változásai

Szócikk neve: Tüdőtágulás
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-10-26 20:20:20
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A tüdőtágulás gyakran társul idült [hörghurut]hoz. Míg az idült hörghurut főleg a nagyobb légutak betegsége, addig a tüdőtágulás esetén a legkisebb [hörgő]k és a tüdőhólyagocskák károsodnak. Ezt a betegséget ismételt [fertőzés], [szövet]i elfajulás és az okozhatja.

A tüdőtágulás idült légúti szűkülettel járő tüdőbetegség, amelyre nehéz[légzés], [légszomj] és a tüdő működésének a romlása a jellemző. E betegség elsősorban a dohányosokat és azokat fenyegeti, akik szennyezett levegőt, port és izgató hatású anyagot lélegeznek be, de [asztmá]s és hörghurutos gyermekeken is kifejlődhet.

A tüdőtágulás korai szakaszában a dohányfüst vagy más levegőszennyezés által izgatott tüdőbeli légutak - a [hörgő]k és hörgőcskék - nyálkahártyája kóros mennyiségű nyálkát választ ki. Idővel a nagy mennyiségű nyálka állandó [köhögés]t vált ki (ilyen a dohányosok köhögése), de fogékonnyá teszi a tüdőt a hidegre is, s ebből fertőzés alakulhat ki.

Kezdeti tünetei olyanok, mint hörghurut esetén. A köhögés és a nyálka ürülése asztmás légzési nehézséggel szövődhet, ha a légutak szűkülnek. Tüdőtágulás esetén nagy gond származik abból, hogy tüdőhólyagocskák károsodnak. A maradék tüdőhólyagocskák kevésbé hatékonyan működnek, s levegő reked a tüdőben, amelynek a szövete pusztul. A pangó levegő miatt csökken a belélegzett friss levegő mennyisége, s a [tüdő] tartósan kitágul az ezt ellensúlyozni igyekvő erőfeszítései miatt. Ennek következtében a [mellkas] is kitágul. Az úgynevezett hordómellkas igen jellemző a betegségre. Minthogy a kitágult tüdő nem képes kielégíteni a test [oxigén]szükségletét, a legcsekélyebb testi erőkifejtés is súlyos [légszomj]at válthat ki.

A légszomjon túl a [bőr] kékes elszíneződése, a nem hatékony gázcsere miatt a [vér]ben felszaporodó [szén-dioxid] és megcsappanó [oxigén], a testtömeg csökkenése, a kezek és a [lábfej]ek meg[dagadás]a, mellkasi feszülésérzés, valamint hidegben és füstös helyiségben fokozódó légzési elégtelenség is jellemző a tüdőtágulásra.

A csökkenő oxigénfelvétel a [szív]et gyorsabb munkára készteti, s a túlerőltetése [szívelégtelenség]hez vezethet. Tüdőtágulás olyankor alakul ki, amikor a tüdőhólyagocskák annyira kitágulnak, hogy tömlőszerűen kidudorodnak a tüdő felszínén. Ha ezek a tömlők (hólyagok) megrepednek, a tüdő összeeshet.

A tüdőtágulás pontos oka ismeretlen, de az jelez valamit, hogy gyakran társul dohányzással, és sokan betegszenek meg benne azok közül is, akik bányában vagy ipari munkahelyen szennyezett levegőben dolgoznak. Bizonyos betegek vérében alacsonyabb egy fehérje, az alfa1-[antitripszin] mennyisége. Amely a [tripszin] nevű [enzim]et hatástalanítja, amelynek kiválasztásával többféle [baktérium] a szövetek bomlását okozhatja.

Ha a tüdőtágulásra fény derül, a dohányzás abbahagyásával, valamint a légszennyező anyagok és porok elkerülésével meg kell akadályozni a tüdő további károsodását. Semmilyen kezeléssel sem szüntethető meg a tüdő károsodása, az azonban elérhető, hogy a meglevő tüdőfunkción [gyógyszer]ekkel javítani lehessen. Jó hatásúak a [hörgőtágító]k, amelyek elernyesztik a légutakat szűkítő izmokat, s az is, ha a beteg az otthonában oxigént lélegezhet be. A [szteroid]ok csökkentik a gyulladást, míg [antibiotikum]okkal leküzdhetők a [fertőzés]ek. Újabb sebészeti megoldás, hogy a tüdő tönkrement szövetét eltávolítják. Végső megoldásként azonban tüdő[átültetés] is felmerülhet.