Olyan képalkotó diagnosztikai módszer, amely nagyfrekvenciás hanghullám észlelésére és képi átfordítására képes készülékkel történik, és arra a felismerésre épül, hogy a különböző sűrűségű szövetek eltérő módon verik vissza a hanghullámokat.
Teljesen fájdalommentes vizsgálati módszer, melynek során a szövetek, szervek által visszavert hanghullámok képet alkotnak a vizsgált testrészekről, szervekről. A bőrt zselészerű anyaggal sikosítják, a készülék érzékelőjét a vizsgált területen mozgatják.