A verejtékmirigyeknek két fajtáját különböztetjük meg méretük alapján: 
A kisebb verejtékmirigyek megtalálhatóak az egész testen. A tenyéren és talpon 400-600/cm2, a törzsön 75/cm2 számban található.
Az irha alsó harmadában helyezkednek el. A mirigy belső részén gomolyagszerű kiválasztó rész van, melyet körülvesz egy sejtréteg, ami képes az összehúzódásra. Hám béleli a kivezetőcsövet és ez egy hám és hámléc mentén a verejtéket felvezeti.
A vegetatív idegrendszer paraszimpatikus hatására a verejtéktermelés növekszik és az ekkrin mirigyek sós, színtelen, savas kémhatású váladékot termelnek. A verejték az elszaporodó baktériumok miatt kellemetlen szagúvá válhat.
A nagy verejtékmirigyek kivezetőcsöve a szőrtüszőbe nyílik. a Váladék a tág mirigykamrában gyűlik és keveredik a sejtek plazmájával. Működésük pubertáskorban indul meg. A működést a vegetatív idegrendszer szimpatikus hatása irányítja. Kellemetlen szagú, lúgos kémhatású a váladékuk.
Elhelyezkedésük:
- hajlatokban
- emlők környéke
- nemi szervek környéke
- végbél környéke