A vegetatív idegrendszer a szervezet belső egyensúlyát tartja fenn. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre ez küldi a válaszreakciókat. Az szervezet önkéntelen, nem tudatosan befolyásolható folyamatainak szabályozását végzi.
A vegetatív neuronok az agyban és a gerincvelőben helyezkednek el, idegrostjaik pedig gyakran közös pályán futnak más mozgató vagy érző rostokkal.
A vegetatív idegrendszer két részre osztható a vegetatív idegrendszer működését tekintve:
- szimpatikus idegrendszer
- [paraszimpatikus idegrendszer]?
A vegetatív idegrendszer felépítése két részből áll:
- központi rész
- környéki rész
A vegetatív idegrendszer központjai emeletszerűen épülnek egymásra:
- Legalacsonyabb szint: gerincvelő – egyszerű gerincvelői reflexek – vizeletürítés, erekció.
- Agytörzsi központok: nyúltagy – vérkeringési (vérelosztódás-, vérnyomás-, szívműködés szabályozása), légzési (kilégző, belégző, nyálkahártya reflexek – nyelés, tüsszentés) központok; híd – a nyúltvelői légzőközpontok összehangolása; középagy – rágási-, pupillareflex.
- Köztiagy (hipotalamusz):
A) hőszabályozást végző központok: fűtő- (szimpatikus hatások – bőrerek összehúzódása, hőleadás csökkentése, lebontó folyamatok serkentése), hűtőközpont (paraszimpatikus hatások – nő a verejtékezés, tágulnak a bőrerek).
B) éhség- és jóllakottság központ
C) vízforgalmat szabályozó központ – a vér ozmotikus koncentrációját érzékeli (vazopresszinnel van kapcsolatban)
D) dühközpont – érzelmi, szomjúsági, szexuális vágyak központja.
- A legfőbb irányító központ az agykéreg, a limbikus rendszer külső köre.