Latin: aneurysma
Az érfal kötőszöveti gyengesége miatt keletkezett, pókhoz hasonló tágulat.
Leggyakrabban az artériák kétfelé ágazódásánál helyezkednek el és sokszor többszörösek. A fali gyengeség miatt ezek a zsákocskák kiszakadhatnak, vérzést indítva az agyállományban. Az aneurizma kialakulása azért is veszélyes mert a legtöbb esetben tünetmentesek.
Az aneurizma képződés rizikótényezői a magas vérnyomás, a dohányzás és a magas koleszterinszint, melyek mind az erek falát károsítják.
Ismert néhány betegséggel való társulásuk, gyakoribb megjelenésük, ilyen pl. a policisztás vesebetegség, a főverőér kifejezett szűkületével járó kórállapot.
Aneurizma tünetek:
Hosszú évekig kialakulásuk és fennállásuk tünetmentes lehet. A környező szerkezeti elemeket nyomva góctüneteket okozhatnak. Megrepedésük esetén az agyhártya alatt vérzést okozhatnak, mely általában nagyon erős, hirtelen jelentkező fejfájással jár. A károsodott ér ellátási területén oxigénhiányos állapot alakulhat ki, a vérzés illetve vérömleny miatt pedig az agy más területei nyomás alá kerülhetnek és életveszélyes állapothoz vezethet. Az agyfolyadék áramlásának akadálya miatt agyödéma alakul ki, különböző góctünetek jelennek meg, bénulás, érzészavar.
Lefolyás:
Néhány esetben az aneurizma megrepedését megelőzően órákkal vagy napokkal „figyelmeztető” vérzés indul, mely fejfájás képében jelentkezhet. Émelygés vagy tarkómerevség kísérheti, de mivel a tünetek nem specifikusak, a kórismére csak a kialakult vérzés után derül fény.
Az aneurizma diagnózisa:
Az elvégzett koponya CT vizsgálat általában a vérzést igazolja, de negatív is lehet. Érfestéssel a kis zsákocskák láthatóvá tehetők. Gerincvelői folyadék vizsgálatával a nyert agyvíz véres lehet.
Az aneurizma gyógyítása:
Az aneurizma sebészeti megoldását jelenti, illetve a további vérzések megelőzése.