Az artéria, más néven ütőér, vagy verőér a szívtől elvezető ér.
A szívkamrából indul. Egyre kisebb erekre, végül hajszálerekre oszlik. A gázcsere és tápanyagátadás után ezek vénákká egyesülnek és a pitvarokba futnak. A [pitvar]?okból a kamrákba irányítja a vért a szív és újra visszatérnek az artériákba.
Oxigéndús vér van a testet ellátó, szisztémás nagy artériában. Szén-dioxid dús vér pedig a kis vérkörben és a magzati umbilikális artériákban. Legnagyobb verőere a nagy vérkörnek a főverőér, vagyis az aorta. A kis vérkör legnagyobb ér a [tüdőverőér]?, vagyis az arteria pulmonalis.
Az artériás rendszer magasabb nyomású.
Szisztolés nyomás: az artériás vérnyomás egy szívciklusban mért legmagasabb értéke.
Diasztolés nyomás: az artériás vérnyomás egy szívciklusban mért legalacsonyabb értéke.
Az artériáknak több típusa van:
- a nagyobbak elasztikus típusú artériák
- a középnagyok muscularis típusú artériák
A legkisebb átmérőjű és falvastagságú erek a kapillárisok, melyeknek a szerkezete eltér az artériákétól.
Az erek megkülönböztethetők a keresztmetszet nagysága, az érfal vastagsága és a lumen alakja alapján. Ezt természetesen mikroszkópos szerkezeti különbségek.
Az elkülönítés az érfal három rétegének szerkezete alapján történik.
- legbelső réteg: tunica intima
- középső: tunica media
- legkülső réteg: tunica adventitia