Támasztószövetként a csont sejtekből és sejt közötti alapállományból áll. Az utóbbi fő összetevői ásványi sók (főleg kálcium-foszfát), amelyek a csontot keménnyé teszik, valamint enyvadó rostok, amelyek az erejéért felelősek.
Négyféle sejt fordul elő a csontban: csontőssejtek, csontképző sejtek és csontfalósejtek. A csontőssejtek csontképző sejtekké alakulnak át, amelyek csontszövetet hoznak létre. Az utóbbiak csontsejtekké érhetnek, amelyek fenntartják a csontszövetet. A csont felszínén található csontfaló sejtek pedig a csontanyag felszívásában működnek közre, amely elengedhetetlen a csont fejlődéséhez, nagyobbodásához és regenerálódásához.
A típusos érett, hosszú csonton középrészt és két csontvéget különböztethetünk meg. A középrész belsejében levő üregben, amelyet csontőssejtekben és csontfaló sejtekben gazdag csontbelhártya bélel, sárga csontvelő van. A csontvégek szorosan illeszkednek a középrészhez. Az illeszkedés helyénél az éretlen csontban porcszöveti réteg fordul elő, amely a hossznövesztésben vesz részt. A legtöbb csontot csonthártya védi és táplálja.