latin: helicobacter pylori
A helikobakter nevű baktérium az egész világon elterjedt. Jelenlegi ismereteink szerint csak emberről-emberre terjed. A fertőzés csak a szájon át a gyomorba jutó kórokozó által történik.
Jelentősek a különbségek a fejlődő országok és a fejlett országok előfordulása között. A fejlődő országokban a felnőtt lakosság kb. 80-90%-a fertőzött, míg a fejlett országokban körülbelül a 20%-a. Hazánkban a felnőttek H. pylori prevalenciája 50-60% közötti.
A gyomor szövetében előforduló kórokozót a szakirodalom először a XIX. század végén említi, a gasztritisszel való összefüggését 1970-ben Steer kutatóorvos ismerte fel. A helikobakter fertőzés, illetve a gyomorhurut és a peptikus fekély, majd ennek szövődményeként kialakuló gyomorrák közötti ok–okozati kapcsolatot azonban csak 1983-ban bizonyította Marshall és Warren. A felfedezés jelentősége abban áll, hogy a fertőzöttek körében ötször gyakoribb a daganat kialakulásának kockázata.
E fertőzés elsősorban a gyermekkor betegsége, melynek fel nem ismerése súlyos állapotokhoz vezethet. A fertőzött betegek többsége tünetmentesen él élete végéig, és csak 15% körüli arányban alakul ki gyomorfekély, illetve gyomorrák.
A H. pylori fertőzést kombinált antibiotikumos kezeléssel gyógyítják, ami az esetek 90 százalékában teljes gyógyuláshoz vezet.