A nemzetközi egészségügyi statisztikák szerint a világon kb. 300 millióra tehető a Hepatitisz B vírust hordozó ember, mintegy 40 százalékuk a krónikussá váló májgyulladás következtében kialakuló májzsugorodásban vagy májrákban hal meg. A vér és testnedvek útján fertőző vírus terjedésében nagy szerepet játszik az intravénás droghasználat, illetve a szabados szexuális viselkedés. A hatvanas évektől kezdve tapasztaltak egyre nagyobb számú megbetegedést. A vért, ill. a vérkészítményeket a 60-as évek közepétől szűrik e vírusra.
A láthatatlan bőrsérüléseken bejutó, parányi mennyiségű vér vagy testnedv (nyál, ondó, hüvelyváladék) is okozhat fertőzést. A járványos területekre utazóknak hangsúlyozottan felhívják a figyelmét arra, hogy a tetoválás, akupunktúra, testékszer felhelyezése, közös borotvahasználat stb. is eredményezhet fertőzést. A B-vírust hordozó anya újszülöttjét is megfertőzheti. Lappangási ideje 1-6 hónap, majd levertség, hányás, fej- és végtagfájások, étvágytalanság és sárgaság kíséretében mutatkozik meg a betegség. A kezdeti akut formából az esetek 10 százalékában lesz krónikus betegség, mely súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség nem minden esetben gyógyítható, oltással viszont megelőzhető, A B vírusfertőzések számának csökkenésében feltehetően nagy fordulatot eredményezhet, hogy sok országban – így 1999 óta nálunk is – a kötelezővé tették a védőoltást. A vakcina öt évre immunizál, ami után meg kell erősíteni egy újabb védőoltással a védettséget.