A hepatitisz a máj akut vagy rosszabb esetben krónikus gyulladásos megbetegedése, amelynek következtében a májsejtek súlyosan károsodnak, ennek következtében zavar következik be táplálékok feldolgozásában, a véralvadásban és a méregtelenítési folyamatokban. A gyulladás miatt elpusztult májsejtek helyére új májsejtek lépnek, akkor, ha a károsító anyag, vagy kórokozó kiürül a szervezetből. Ha például a vírusfertőzés krónikussá válik, akkor a májsejtpusztulás folyamatos lesz, ami májzsugorodáshoz májcirrózis, májrákhoz vezet, ill. kialakulhat a teljes májelégtelenség, ami életveszélyes.
A leggyakrabban Hepatitisz vírusok okozzák a májgyulladást, de baktériumok, paraziták, vagy egyes kémiai anyagok (előfordulhat gyógyszer nem kívánt mellékhatásaként), ill. az alkohol is közrejátszhat a betegség kialakulásában. A Hepatitisz azonosított vírusait A-G-ig jelölik, a még nem azonosítottak X-jelzést kapnak.
A WHO előrejelzése szerint évezredünk világbetegsége lesz a B és C vírusok okozta májgyulladás. A világon 4-500 millió, Magyarországon 80-100 ezerre becsülik a hepatitis C, ill. B vírussal fertőzötteket. Az Egészségügyi Világszervezet nyilvántartása szerint Európa májbeteg-halálozási listáját Magyarország vezeti, amiben a C vírus okozta hepatitisznek nem kis szerepe van.
A hepatitis B ellen van védőoltás, a C ellen azonban nincs, így a fertőzés ellen kizárólag megelőzéssel lehet védekezni. A C azért is veszélyesebb, mert a megfertőződés után gyakran nem lépnek fel akut tünetek, csak hosszú évek múlva jelentkeznek a panaszok. A B vírussal történő fertőződés után a megfertőzötteknek kb. két harmadánál lépnek fel a heveny tünetek.
A fertőzés módja:
- A Hepatitis A vírus és az E vírus esetében a tápcsatornán keresztül (pl. fertőzött élelmiszerrel, ivóvízzel) történik a fertőzés,
- míg a Hepatitis B, C, D és a többi vírus esetében testnedvekkel – vérrel, ondóval, hüvelyváladékkal, nyállal – fertőz.
Tünetei: Legjellemzőbb a sárgaság, ami azonban a többi tünet megjelenése után lép fel. A többi tünet a betegség kiváltó vírustól függően eltérőek, ill. egyes esetekben nagyon enyhék, ill. el is maradhatnak – ami miatt fel sem tűnik a megfertőződés. Levertség, étvágytalanság, hányinger, hasi fájdalom, lazább széklet, sötétebb vizelet. A laboratóriumi vizsgálattal a májgyulladás könnyen kimutatható, bár a kiváltó ok alkalmanként több vérvizsgálatból állapítható meg egyértelműen.
Az akut májgyulladás gyógyulása -- vagyis a vírus kiürülése a szerveztből -- néhány héttől akár több hónapig is elhúzódhat. Csak tüneti gyógyítása lehetséges -- a szervezet immunválaszainak erősítése, illetve a vírusellenes szerekkel a vírusszaporodás gátlása --, ezért a megelőzés a fontos, a védőoltás és a higiénés szabályok szigorú betartása.
Ld. még [ A májgyulladás kezelése]?, Hepatitisz A, Hepatitisz B, Hepatitisz C, Hepatitisz D, Hepatitisz E, Hepatitisz E, Hepatitisz G