Alvás közben a nyak és a garat izmai ellazulnak. Az izmok ellazulása pedig szűkületet okoz a garattérben, így a szükséges levegőmennyiséget nagyobb sebességgel kell belélegezni. Ez a lágy szövetek, a lágy szájpad és a nyelvcsap zajos vibrációját - a horkolást - eredményezi. Alkoholfogyasztáskor az izmok még jobban ellazulnak, ezért erőteljesebb lesz a horkolás.
Az alvászavarok hátterében gyakran, a kóros horkolás áll, ami nappali alváskényszert okoz. A kórosan horkoló a beteg éjszaka során oxigénhiányos állapotba kerül, és a mélyalvás folytonos megszakítása miatt nappal aluszékonnyá válik. Nem minden horkolás jár együtt ismétlődő légzéskimaradással, de az esetek többségében e két súlyos alvászavar gyakran együtt jár. A horkolás miatt a véroxigén szint akár 30-35 százalékkal is leeshet, a vérnyomás pedig megemelkedik. A férfiak 10 százaléka küzd kóros horkolással.
navigációváltozásokszabályokközösségPatikapédia |
Témakörök: tünetekvizsgálatoklaborbetegségekszakkifejezésekgyógyszerekszemélyekszervezetekalternatív gyógymódokhomeopátiaegyéborvosi tévhitekaromaterápia
Már 2260 szócikk közül válogathatsz.
A Patikapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyógyszerészeti- és orvosi tudástár. Legyél Te is a Patikapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés |
|