Az influenza súlyos légúti vírusfertőzés, időről időre nagy járványokban lép fel. Az influenzavírus két nagy változatban fordul elő a természetben: humán (mammalian) és avian (madárinfluenza) törzsek ismertek. Genetikai alapon álló hipotézisek szerint az ősi változat az avianvírus volt, ebből a törzsfejlődés (filogenezis) során váltak le a jelenlegi, más állatfajokhoz, illetve az emberhez adaptálódott változatok. Az influenza kórokozóival kapcsolatosan a közelmúltban több új, nyugtalanító jelenséget ismertek föl; mind nagyobb gond a madár-influenzavírusok egyre gyakoribb feltűnése, terjedése.
A humán influenza vírus három típusát (A, B és C) különböztetjük meg, ezeken belül sokféle altípust azonosítottak. Az A-típus megjelenése – ami utóbb kiderült, hogy állatoknál és embernél egyaránt megbetegedést okoz – kiterjedt járványokat eredményez. A B vírus a felelős a humán megbetegedésekért – helyi járványokat okozva. A C vírus pedig sporadikus, egyedi eseteknél mutatható ki.
Influenza járványok a történelmben
Az influenza vírus okozta járványokról nagyon sok leírás maradt fenn, az első írásos emlék i.e. 412-ből származik és Hippokratész nevéhez fűződik. A dokumentumok elemzéséből kitűnik, hogy a járványok viszonylag gyakran jelentkeztek, de két járvány között nem fordultak elő ilyen tünetegyüttessel járó megbetegedések. A feljegyzések szerint a tömeges fertőzések nem voltak mindig egyformán súlyosak, több nagy járvány Ázsiából indult ki és Oroszországon keresztül érte el Európát.
A több évszázados dokumentumok elemzése szinte teljesen egybe esik az utóbbi, nemzetközileg is hivatalosan figyelemmel kísért járványok tapasztalataival. Az influenza járványok közül súlyossága tekintetében kiemelkedik az 1918. ősze és 1919. tavasza között lezajlott világjárvány – ami spanyolnátha néven híresült el –, négy hónap alatt 20 millióan haltak meg, többen mint az első világháborúban összesen. E rémisztő járvány kutatása során Alaszkában és Norvégiában a járványban meghaltak tüdejéből vett vírus géndarabkákat vizsgálva kiderült, hogy egy ismert pulykavírus sertéshez adaptálódott fajtája okozta a spanyolnátha járványát.
Ezért tört ki – érthető módon – a pánik, amikor 1997-ben először egy influenzában meghalt hongkongi kisfiú tetemének vizsgálatakor – az addig csak szárnyasokban ismert – H5N1-es vírusaltípust találtak. A csirkéket pusztító járvánnyal egy időben tizennyolcan betegedtek meg – mint utóbb kiderült – madárinfluenzában, közülük hatan meghaltak. A kórokozó a H5N1 jelű madár-influenzavírus volt. Mivel a mikrobiológiai folyamat a spanyolnáthával kapcsolatos kutatásokból már ismert volt, ezért a járvány további terjedését a terület 1,6 millió csirkéjének kiirtásával sikerült blokkolni.
Az influenza-vírusok időről-időre különböző súlyosságú járványokat okoznak, így 1957-ben az ázsiai influenza, kórokozója a H2N2 altípus volt, a spanyol influenzához képest jóval kisebb halálozással járt. 1968-69-es járvány súlyossága elmaradt a korábbiakhoz képest. Ez azzal magyarázható, hogy a kórokozóval szemben (H3N2) némi védelmet nyújthatott az előző járványban szerzett immunitás. 1976-ban az Amerikai Egyesült Államok egy katonai bázisán riadalmat keltett a sertés-influenzavírus izolálása betegekből, mivel a vírust a spanyolnátha kórokozójával hozták kapcsolatba, de járvány nem alakult ki.
Az 1977 óta időről időre visszatérő járványokban a H1N1 és a H3N2 A vírusok, illetve a B influenzavírusok a globálisan elterjedt kórokozók. A jelenlegi oltóanyagok is ezek ellen immunizálnak. 1997 óta új kórokozók, a korábban csak szűk, szakmai körökben ismert madár- (avian) influenzavírusok lépnek fel, hatalmas pusztítást végezve a csirkeállományban. Egyes törzsek (H5N1) súlyos humán betegséget is okoznak. Tisztázódott, hogy az avian törzsek korábban is szerepet játszottak az új járványos influenzavírusok genetikai úton történő kialakulásában.
Influenza: Mik a jelei? - KamaszPanasz
Kapcsolódó szócikkek: