Az izmok gyulladásos elváltozását okozhatják kórokozók és ismeretlen eredetű, feltételezhetően a szervezet védekező rendszerében kialakult zavaron alapuló (autoimmun) folyamatok is.
A fertőzéses izomgyulladás általában súlyosabb sebben alakul ki, ahol szennyeződés kerül a károsodott szövetek közé. A legsúlyosabb panaszokat a [Clostridium]? nevű baktériumok okozzák, melyek a földdel szennyezet sebekben szaporodnak. Az általuk kiváltott elváltozás a gázgangréna, ami az izom nagyterületen való elhalását hozza létre.
Autoimmun betegségekben is gyakori az izomszövetek gyulladása. Több olyan kórkép is ismert, mely elsődlegesen az izomszövetet érinti, például az ún. [polymyositis]?, a [dermatomyositis]?, valamint a [zárványtestes myositis]?.
Tünetei:
- Fertőzéses esetekben az adott területen az izom duzzadt, erősen fájdalmas, vörös és meleg. Ha egy sebben alakult ki a fertőzés a seb alapja gennyes és kellemetlen szagú. Mozgásra a fájdalom fokozódik. Gyakori a magas láz.
- Autoimmun betegségekben a panaszok kifejlődése lassabb. Az izom kezdetben gyengébb, hamarabb elfárad, esetleg fájdalom alakul ki benne. Sokszor csak hosszabb idő eltelte után erősödnek a panaszok.
Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett vérvizsgálatot kérhet. A fertőzéses esetekben a fertőzés helyéről kórokozó tenyésztést kell kérni. Szükség lehet a vérvizsgálat során egyes, az izomleépülésre jellemző autoantitestek, valamint további olyan enzimek (az ún. CK – creatin kináz) vizsgálatára, amelyeknek szintje jelzi az izomkárosodás mértékét. Az érintett izomból mintavétel is történhet, mely a diagnózis igazolására, az izomkárosodás mértékének kimutatására szolgál.
A terápia diagnózis alapján személyre szabott. Mind az alkalmazandó gyógyszereket, mind azok pontos dózisát, mind pedig a kiegészítő terápiás lehetőségeket az izomgyulladás jellege, és az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján egyénre szabva állapítják meg az orvosok. A fertőzéses izomgyulladás veszélyes betegség, kezeletlen esetben rövid időn belül súlyos szövődményeket -visszafordíthatatlan izomkárosodást, tályogot, valamint vérmérgezést - okozhat.
Autoimmun betegségekben az izomgyulladás általában lassúbb lefolyású, de folyamatosan rosszabbodik az idő előrehaladásával.