Szócikk változásai

Szócikk neve: Kúnos György
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2011-06-22 12:52:45
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

• A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium elvégzése után, 1960-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemre iratkozott be, ahol 1966-ban szerzett orvosi diplomát.
• 1966-tól a Budapesti (1969 után Semmelweis) Orvostudományi Egyetem III. számú belgyógyászati klinikáján dolgozott.
• 1971 óta az amerikai kontinensen él, Kanadában.
• A montreali McGill Egyetemen tanult tovább, ahol két évvel később ledoktorált, majd 1983 és 1987 között professzorként végzett oktató- és kutatómunkát.
1987-ben az Egyesült Államokba költözött, és 1992-ig a Nemzeti Egészségügyi Intézetben dolgozott a Fiziológiai és Farmakológiai Intézetben.


1987-ben az Egyesült Államokba költözött, és 1992-ig a Nemzeti Egészségügyi Intézetben dolgozott a Fiziológiai és [Farmakológia]i Intézetben.


• 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• 1992 és 2000 között a virginai Commonwealth Egyetem farmakológiai tanszék vezetője
• 2000 óta az az USA Alkoholfüggőség és Alkoholizmus Nemzeti Kutatóintézete tudományos igazgatója.
• Évek óta azzal foglalkozik, hogy a szervezet által termelt marihuánaszerű anyagok, az úgynevezett endokannabinoidok hogyan befolyásolják az elhízást, a cukor- és zsíranyagcserét.
Ezekről a belső marihuánákról kiderült ugyanis, hogy nem csak az agyban termelődnek, hanem szinte valamennyi sejtünkben, és ha túlműködnek, akkor szerepük van a rendkívül alattomos metabolikus szindróma kialakulásában.
Kúnos György munkatársaival olyan gyógyszer fejlesztésén dolgozik, amely a belső marihuánaszerű anyagok kötőhelyét, receptorát elfoglalja, s így megakadályozza, hogy azok kifejtsék hatásukat.
Az Akadémia külső tagja két ilyen receptort nevezett meg: a CB1-et, amely több helyen is megtalálható az emberi szervezetben, valamint a CB2-t, ez az immunrendszer sejtjeiben van jelen.
Az állatkísérletek azt mutatják, hogy így javul a zsír- és cukoranyagcsere, csökken a testsúly. Megszülethet tehát az első olyan gyógyszer, amely a metabolikus szindróma szinte valamennyi összetevőjét jótékonyan befolyásolja.



Ezekről a belső marihuánákról kiderült ugyanis, hogy nem csak az [agy]ban termelődnek, hanem szinte valamennyi [sejt]ünkben, és ha túlműködnek, akkor szerepük van a rendkívül alattomos metabolikus szindróma kialakulásában.
Kúnos György munkatársaival olyan [gyógyszer] fejlesztésén dolgozik, amely a belső marihuánaszerű anyagok kötőhelyét, receptorát elfoglalja, s így megakadályozza, hogy azok kifejtsék hatásukat.
Az Akadémia külső tagja két ilyen [receptor]t nevezett meg: a CB1-et, amely több helyen is megtalálható az emberi szervezetben, valamint a CB2-t, ez az [immunrendszer] sejtjeiben van jelen.
Az állatkísérletek azt mutatják, hogy így javul a zsír- és cukor[anyagcsere], csökken a testsúly. Megszülethet tehát az első olyan gyógyszer, amely a metabolikus szindróma szinte valamennyi összetevőjét jótékonyan befolyásolja.