latin: doxasma (doxazma)
Egyes pszichotikus betegségekre jellemző irreális tudattartalom, mely a gondolkodásban felismerhető, a valóság súlyosan téves reprezentációja.
Csoportosítása:
A téveszméket aszerint csoportosítjuk, hogy milyen tematika köré szerveződnek az egyén gondolatai. Főbb típusai:
- holitim: a hangulati élettel színezett téves eszme
- megalomán: a saját személy túlhangsúlyozását célzó gondolkodás
- mikromán: a saját személy túlzott lekicsinylése köré szerveződő gondolatáramlás
- grandiózus: saját személlyel kapcsolatos nagyszabású jövőkép köré szerveződő gondolkodás
- erotomán: híres személyekkel való erotikus fantáziák uralta gondolkodás
- religiózus: vallási tartalmak köré szerveződő gondolkodás, mely túlzó, irreális, valamint az életvitelében gátolja az egyént
- paranoid, üldöztetéses (perzekutoros): félelmekkel és/vagy szorongással kísért gondolatszövevények jellemzik, ahol az egyén a világ fenyegető voltát, ártó szándékát éli meg
- befolyásoltatásos: környezetnek tulajdonított befolyásolási szándék feltételezésére épült gondolatképződmény
- vonatkoztatásos: az egyén tőle független eseményeket hoz kapcsolatba saját magával, vagy egymástól független dolgok egymásra vonatkozóságát állítja
- gondolatelvonásos: az egyén azt érzi, hogy nincsenek gondolatai, vagy ha vannak, akkor azt mások tették oda
- érzelemelvonásos: az egyén azt érzi, hogy nincsenek érzései, vagy ha vannak, akkor azokat mások tették oda
- perlekedős: a személy azt hiszi, hogy perlekedni, vitatkozni akarnak vele állandóan, szándékosan bosszantják
- bűnösségi tartalmú: a személy azt hiszi egy saját cselekedetéről, mely mások számára nem túl irritábilis, hogy vele valami szörnyű bűnt követett el
- elszegényedéses: a személy folyamatosan azt hiszi, hogy csődbe fog jutni