A kóros vásárlási szenvedélyt, más néven kényszeres vásárlást már több mint száz évvel ezelőtt leírták mint pszichiátriai kórképet. A „boltkóros” ugyanúgy egy viselkedésformától függ, mint a szenvedélyes játékos. Ez utóbbi akkor tud „kikapcsolni”, levezetni a feszültségét, ha tudata kóros mértékben beszűkül a játékra. A boltkóros a vásárlásra szűkül be.
A boltkór tünei
A diagnózis felállításának egyik kritériuma, hogy a páciens az általa vásárolt dolgoknak legalább a harminc százalékát sohasem használja. Tisztában van a tevékenységének hátrányos következményeivel, de számára az adott pillanatban csak a vásárlás okoz örömet, ez oldja a szorongását vagy javítja a hangulatát. Ugyanaz a funkciója, mint másoknál az alkoholnak, a drognak vagy a szerencsejátéknak. Pótcselekvés a természetes örömforrások hiánya miatt.
Az egyik diagnosztikus kritérium, hogy a páciens jóval többet költ, mint amennyit az anyagi helyzete megengedne, és jellemző az eladósodás is.
A boltkór kezelése
Ha a tünet mögött szorongás van, akkor azt kell kezelni, ha depresszió, akkor azt. Vagy meg kell nézni, mit kompenzál a páciens: gyerekkori traumát, önbizalomhiányt, kudarcokat vagy mást. És mivel a boltkór többnyire az érzelmi-hangulati élettel van összefüggésben, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a szerotonin-rendszerrel lehet probléma, ezért egyes gyógyszerek, amelyek a depresszióban is hatásosak, segítséget nyújthatnak a vásárlási késztetés csökkentésében.