A gerincvelő harmincegy szelvényéből egy-egy pár gerincvelői ideg ered, amelyen át információk jutnak a központi idegrendszerbe, illetve onnan a perifériára. Ezeknek az idegeknek a rostjai a test minden területét beidegzik. A bőrnek azokat a részeit, amelyeket egy-egy gerincvelői ideg lát el idegrostokkal, dermatómának nevezik.
A dermatómáknak a test felszínén kialakuló elrendezési mintája akkor fontos a gyakorlatban, amikor a test bizonyos részeit érzésteleníteni kell. Megmutatja ugyanis, hogy melyik ideget kell bénítani a szóban forgó terület érzéketlenné tevéséhez, de szerepe van a gerincvelő sérülésének felderítésében is. Annak megállapításával, hogy melyik dermatóma területén rendellenes vagy hiányzik az érzékelés, megállapítható a gerincvelői ideg vagy a gerincvelő sérülésének a helye.