A H1N1 az Influenzavírus A egyik altípusa. Leggyakoribb okozója az emberi influenzának.
A „H” a hemagglutinin, az „N” a [neuraminidáz]? [protein]?re utal.
Számos törzs jött létre belőle mutációja során, köztük a [Spanyolnátha]? vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, Sertésinfluenza törzsek és a Madárinfluenza során talált különböző törzsek.
2006-ban az alacsony patogenitású H1N1 törzsek az összes influenzás megbetegedés mintegy felét okozták.
A spanyolnátha
A H1N1 egy törzse okozta 1918 márciusa és 1920 májusa közt a spanyolnátha járványt. Ez volt az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványa: világszerte 50-100 millió embert ölt meg.
A vírus az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki, az úgynevezett [citokin vihar]?t, ezért volt olyan pusztító. Az immunrendszer jelzőmolekulák tömegét bocsátotta a tüdő szöveteibe, emiatt fehérvérsejtek kerültek oda és károsították a tüdőszöveteket, abban vizenyőt okozva, ami megakadályozta a légzést. Más pandémiáktól eltérően, a spanyolnátha nagy számban végzett erős immunrendszerű fiatal felnőttekkel.
Azért kapta a spanyolnátha nevet, mert Spanyolország volt az egyetlen európai ország, ahol az áldozatokról folyamatosan jelentéseket közöltek. Más országokban nem engedték szerepelni a hírekben, a pánik megelőzésének okán.
A 2009-es járvány (Lásd bővebben:Sertésinfluenza)
2009 áprilisában a H1N1 egy változata halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban.
Az első jelentések száznál is több áldozatról szóltak. A járvány átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába.
A WHO május 18-ai adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetek száma 40 országban közel 9000 volt és 74-en haltak meg, jó részük Mexikóban.