A [szemlencse]? egy részére vagy egészére kiterjedő elhomályosodást jelent, amely lehet veleszületett, azonban többnyire a szemben lezajlott gyulladás vagy mérgező anyagok hatására, illetve idős korban alakul ki.
Orvosilag két fajtája létezik, a szürkehályog és a zöldhályog, amik gyakori szembetegségek.
A potenciálisan elkerülhető vakság kb. 50%-át hályog okozza. A hályogos vakságnak 3 fő oka van: az öregedés, a dohányzás és az UV-sugárzás.
Szürkehályog
latin: cataracta (katarakta)
A szemlencse olyan mértékű elhomályosodását jelenti, amire az egyetlen hatásos kezelés a műtét. Az elszürkülés miatt a retinán (ld. retina) nem alakul ki éles kép, így a látásélmény egyre romlik.
Tünetek
- homályos látás, ami először kisebb dolgok kapcsán tűnik fel
- egyre romló látás a sötétben
- visszatükröződéssekkel és éles fénnyel szembeni érzékenység
- fényforrások körül fénykarikák érzékelése
- fél szemmel való nézéskor is kettőslátás
- színek elhalványulása
A szürkehályog lassan és fájdalom nélkül alakul ki. A kialakulás folyamatában sem okoz fizikai fájdalommal járó panaszt. A már kialakult szürkehályog egyetlen, szabad szemmel is látható tünete a fekete pupilla enyhén szürkés árnyalatúvá válása.
A kiérett szürkehályog vakságot okoz, tehát nagyon fontos időben szakorvoshoz fordulni, mivel csak műtéttel orvosolható.
Kialakulása
A szürkehályog általában mindkét szemen megjelenik, és nem biztos, hogy a teljes szemlencsét érinteni fogja.
Három fő típusa van:
- a nukleáris katarakta a lencse közepében alakul ki, és korai stádiumban növeli a szemlencse törőerejét, ezáltal átmeneti rövidlátás következik be, ezzel együtt viszont csökken az olvasáshoz szükséges távolság. A lencse fokozatosan egyre szürkébb lesz és csökken a látásélesség. Félhomályban a beteg különösen rosszul láthat. Sárgásbarna elszíneződést eredményez, ami a kék és a lila árnyalatainak elkülönítésében nehézséget okozhat.
- a kortikális szürkehályog a lencse kérgének külső felszínén jelentkezhet fehéres, ék alakú, opálos csíkként. Ezek a csíkok a lencse közepe felé kezdenek terjeszkedni, így akadályozva a fény áthaladását. Rövidlátás és távollátás egyaránt kialakulhat, valamint a kontrasztok eltűnése, illetve a visszatükrözés is zavaró lehet.
- a szubkapszuláris katarakta kis homályos foltként kezdődik, jellemzően a szemlencse hátulsó felszínén. Általában mindkét szemet érinti, de az egyik szemben jobbára előrehaladottabb állpotban van. Csökken a látás még erős fényben is, és gyakori, hogy a beteg este a fényforrás körül karikákat lát.
A szürkehályog kialakulásának hátterében nem kizárólag a korral együtt járó változások állhatnak.
Komoly rizikófaktor a cukorbetegség, a családban előforduló szürkehályog, hosszú ideig tartó szteroidkezelés, fokozott kitétel napfénynek, ultraibolya fénynek, szemet ért radioaktív sugárzás, dohányzás.
Zöldhályog
Más néven glaukóma, amely nem gyógyítható, de kezelhető betegség. Lényege a szem belnyomásának fokozódása. A "hályog" megnevezés tehát nem adekvát, mert nem a szemlencse elhomályosodása okozza.
Tünetek
- a szem és környékének fájdalma
- szempirosodás
- homályos látás
- fényforrás körüli szivárványszerű karika észlelése
- [szemnyomás]? emelkedése
- zöldhályogos roham esetén hányinger, hányás, erős fájdalom, tágult pupilla, zöldes-szürkés szaruhártya
A zöldhályog azonban az esetek 90%-ában lappangva, tünetmentesen alakul ki, ezért fontos a rizikófaktorok függvényében a szűrés. Rizikófaktor lehet a magas vérnyomás, cukorbetegség, érszűkület, családon belüli előfordulás / halmozódás, idősebb életkor, szűk szemfenéki érhálózat, ingadozó vagy emelkedett [szemnyomás]? (normális tartomány 12-21 Hgmm között), dohányzás, alkoholfogyasztás.
Kialakulás
A szemben található [csarnokvíz]? termelődése és elfolyása közötti egyensúly felborul, a szemnyomás megemelkedik, ez pedig a szaruhártya vizenyőjét és a [látóidegfő]? vérellátási zavarát okozza, amelynek következtében az ideghártya és a látóidegfő idegsejtjei elpusztulnak. Visszafordíthatatlan látásromlás alakul ki, de az időben felismert és kezelt betegség esetén ez a romlás megállítható.
Ha más szemészeti betegség nem kíséri akkor elsődleges (primer), ha igen, akkor másodlagos (szekunder) zöldhályogról beszélünk. A csarnokzug felépítése alapján nyitott zugú (simplex) és zárt zugú (congestiv) lehet. Külön csoportot képez az elsődleges veleszületett zöldhályog (primer congenitalis glaucoma), amely esetében a csarnokvíz elvezető rendszere nem fejlődött ki, vagy nem átjárható.
A szemnyomást szemcseppekkel, tablettákkal, esetleg infúzióval lehet csökkenteni. Bizonyos esetekben ezek a konzervatív kezelési módok hatástalannak bizonyulhatnak, ekkor lézeres és műtéti beavatkozás válhat szükségessé, amely a csarnokvíz elfolyásának biztosít utat.