A cukorbetegség főként felnőttkorban jelentkező, gyakoribb fajtája, amely az esetek többségében – szintén az örökletesen erre hajlamos egyéneknél – az életviteli problémák következtében fejlődik ki. Fő oka a túl bőséges táplálkozás, a túl kevés mozgás, a csökkent fizikai aktivitás, s az ezekből eredő elhízás, és a mindezek nyomán kifejlődő inzulin rezisztencia.
Miután e káros tényezőkkel egyre gyakrabban, már korai gyermekkorban is találkozunk, nem ritka a huszonéves fiatalok körében jelentkező 2. típusú cukorbetegség. Mivel e típus kezdetén hatásosan alkalmazhatók a különféle vércukorcsökkentő tablettás készítmények és az egyén nem szorul inzulinkezelésre, korábban e kórformát nem inzulin-dependens diabétesznek (rövidítve NIDDM-nek) nevezték. Ma Magyarországon az ismert II-es típusú cukorbetegek száma 500-600 ezerre tehető. Közülük kb. 50 ezren részesülnek inzulinkezelésben.
Cukorbetegségben súlyos, életveszélyes anyagcserezavar alakulhat ki, ami a folyamatosan magas vércukorszint miatt következik be, ilyenkor a vizeletben aceton van jelen. A kómás beteg tudata zavart vagy teljesen elvész, légzése méllyé, esetleg szakaszossá válik, és lélegzete acetonszagú lesz. Ha a cukorbetegen az eszméletvesztés magas vércukorszinttel járó formája, az ún. hiperglikémiás kóma fejlődik ki, sürgősen gondoskodni kell a beteg kórházba szállításáról, mert életveszélyben van.
A tablettát szedő cukorbetegeknél majdnem soha, de az inzulint használóknál előfordulhat, hogy a vércukor túlzott csökkentésével eszméletvesztés, ún. hipoglikémiás kóma áll be, ennek előjelei: izgatottság, remegés, éhségérzet, hideg verejtékezés. A panaszok gyors megszüntetésére az oldott kristálycukor, vagy cukrozott tej a legalkalmasabb - ezzel megelőzhető az eszméletvesztés.
Ha bekövetkezik az eszméletvesztés, akkor tilos a beteggel cukros vizet itatni, még kevésbé cukrot nyeletni, mert esetleg félrenyeli és megfullad tőle. Hipoglikémia esetén az orvos glükóz (szőlőcukor) vénába fecskendezésével másodpercek alatt eszméletre tudja téríteni a beteget.
A kómás állapot kialakulásának lehetősége miatt célszerű, ha minden cukorbeteg - az epilepsziásokhoz hasonlóan - személyi iratai között feltűnő helyen figyelmeztető írást tart, amely tartalmazza diagnózisát, diétáját és az adott inzulin mennyiséget, továbbá azt is, hogy hajlamos hipoglikémiás kómára. Ezzel megkönnyíti az elsősegélynyújtást.