Ha a [megtermékenyített petesejt] nem jut el a [méh]be, hanem beágyazódik a [petevezeték]ben, vagy megtapad az egyik petefészken, a [méhnyak]on vagy a [hasüreg]ben, méhen kívüli terhesség alakul ki.
Nagyjából minden kétszázadik [terhesség]ben fordul elő. Szinte soha nem fejlődik tovább a terhesség két hónapnál, s ha nem veszik észre, akár [halál]os kimenetelű is lehet.
Okok:
Az elmúlt 15 éveben megnőtt a méhen kívüli terhességek száma, valószínűleg a gyakori [kismedencei gyulladás]os betegségek (pl. a [Chlamydia-fertőzés]) következtében, amelyek károsíthatják a petevezetékeket. A rendellenes terhesség oka egy korábbi [műtét] is lehet. A méhen belüli [fogamzásgátló] eszközök használata, egyes [meddőség] elleni kezelések, és a korábbi méhen kívüli terhesség is kockázati tényezőnek számít.
Tünetek:
A tünetek rendszerint a terhesség hatodik hete táján jelentkeznek. Méhen kívüli terhességre utalhat a [hüvelyi vérzés] és az alhasi fájdalom. A tünetek átmenetileg enyhülhetnek, de azután egyre súlyosabbá válnak, ahogy a [magzat] növekszik. Végül megrepedhet a petevezeték, ami heves vérzést, súlyos fájdalmat és [sokk]ot okozhat.
Kezelés:
A diagnózis szükség esetén pozitív terhességi vizsgálattal igazolható, amely után [ultrahang]os vagy [laparoszkópiás felvétel]t készítenek (ez utóbbi esetben a [köldök] alatt ejtett bemetszésen keresztül parányi száloptikás eszközt helyeznek a hasüregbe).
Az embrió eltávolítására alkalmazott módszer függ annak nagyságától és elhelyezkedésétől is. Alkalmazhatnak [endoszkópos műtét]et, amelynek során csak az embriót, illetve a petevezeték egy kis részét távolítják el. Más esetben laparoszkóp segítségével olyan [gyógyszer]t fecskendeznek be, amely leállítja az embrió fejlődését, aminek hatására az elhal, és felszívódik a szervezetben.
Kilátások:
A méhen kívüli terhességen átesett nők mintegy 10%-a terméketlen marad, míg az esetek 60%-ban újra kialakulhat terhesség. Ilyenkor fokozott figyelemmel kísérik a későbbi terhességeket is.
Ha a megtermékenyített [petesejt] nem jut el a [méh]be, hanem beágyazódik a [petevezeték]ben, vagy megtapad az egyik petefészken, a [méhnyak]on vagy a [hasüreg]ben, méhen kívüli terhesség alakul ki.
Nagyjából minden kétszázadik terhességben fordul elő. Szinte soha nem fejlődik tovább a terhesség két hónapnál, s ha nem veszik észre, akár [halál]os kimenetelű is lehet.
Okok:
Az elmúlt 15 éveben megnőtt a méhen kívüli terhességek száma, valószínűleg a gyakori [kismedencei gyulladás]os betegségek (pl. a [Chlamydia]-fertőzés) következtében, amelyek károsíthatják a petevezetékeket. A rendellenes terhesség oka egy korábbi [műtét] is lehet. A méhen belüli [fogamzásgátló] eszközök használata, egyes [meddőség] elleni kezelések, és a korábbi méhen kívüli terhesség is kockázati tényezőnek számít.
Tünetek:
A tünetek rendszerint a terhesség hatodik hete táján jelentkeznek. Méhen kívüli terhességre utalhat a hüvelyi vérzés és az alhasi fájdalom. A tünetek átmenetileg enyhülhetnek, de azután egyre súlyosabbá válnak, ahogy a [magzat] növekszik. Végül megrepedhet a petevezeték, ami heves vérzést, súlyos fájdalmat és [sokk]ot okozhat.
Kezelés:
A diagnózis szükség esetén pozitív terhességi vizsgálattal igazolható, amely után [ultrahang]os vagy [laparoszkópiás felvétel]t készítenek (ez utóbbi esetben a [köldök] alatt ejtett bemetszésen keresztül parányi száloptikás eszközt helyeznek a hasüregbe).
Az [embrió] eltávolítására alkalmazott módszer függ annak nagyságától és elhelyezkedésétől is. Alkalmazhatnak endoszkópos műtétet, amelynek során csak az embriót, illetve a petevezeték egy kis részét távolítják el. Más esetben laparoszkóp segítségével olyan [gyógyszer]t fecskendeznek be, amely leállítja az embrió fejlődését, aminek hatására az elhal, és felszívódik a szervezetben.
Kilátások:
A méhen kívüli terhességen átesett nők mintegy 10%-a terméketlen marad, míg az esetek 60%-ban újra kialakulhat terhesség. Ilyenkor fokozott figyelemmel kísérik a későbbi terhességeket is.
