A patkóbél vagy duodenum több néven is ismert: nyombél, epésbél, tizenkét ujjnyi bél. A gyomrot az éhbéllel (jejunum) összekötő, patkó alakú, üreges szerv, mely az emésztőcsatorna része. A [vékonybél]? első és legrövidebb szakasza. Kezdete a pylorust követő bulbus duodeni-nél van, és a Treitz-szalagnál ér véget.
A duodenum szó a latin duodenum digitorum kifejezésből származik, mely 12 ujjnyi szélességet jelent.
A duodenum suprapapillaris része az előbélből, az infrapapillaris rész pedig a középbélből fejlődik ki. Fejlődése szerint tagozódik a vérellátása is. Ellátja vérrel a truncus coeliacus a suprapapillaris részt, az arteria mesenterica superior pedig az infrapapillaris részt.
A patkóbél szinte teljesen a retroperitoneumban található. Patkó alakban körbefogja a hasnyálmirigy fejét. Hossza 25-30 cm., szélessége 4 cm.
A patkóbél részei:
A patkóbél négy részre osztható, melyből az első három alkotja a patkó formát.
Első szakasz, amit felső szakasznak is neveznek a gyomorkapu patkóbél felöli végével kezdődik és lateriálisan halad jobbra, fel és hátrafelé úgy 5 cm-t, majd egy éles görbület következik lefelé, az első patkóbéli görbület irányába. Az első szakaszt teljes egészében a hashártya borítja. A duodenum kezdeti tágult részét nevezik bulbus duodeninek.
A második szakasz, vagy leszálló szakasz az első patkóbél görbületénél kezdődik. A gerinc jobb oldalán az L1 és L4 csigolya között halad lefelé. Egy éles görbületet képez ezután balra, ami a leszálló szakasz vége. A hasnyálmirigy nagy vezetéke és az [epevezeték]? a leszálló szakaszba lép be.
A harmadik szakasz, az alsó, vagy haránt szakasz kezdete a második görbületnél van. Balra tart haránt irányban. Elülső felszíne keresztezi az arteria és a vena mesenterica superiort. Hátulsó felszíne az alsó üres visszeret, az aortát és a [gerinc]?et keresztezi.
A negyedik, vagy felszálló szakasz a hasnyálmirigy alsó részéig halad felfelé, majd görbületet képez elülső irányban és az éhbélben folytatódik. A hajlatot, a hashártya izomrostokat tartalmazó redője a Treitz-szalag veszi körül.
Vérellátását két fő ág látja el.
A patkóbélbe beömlő epe és hasnyál keveredik a gyomor tápláléktartalmával. A gyomorban megkezdett emésztés itt folytatódik. A patkóbélnek szerepe van a szomszédos szervek működésében is. Itt termelődik az epehólyag kiürülését előidéző kolecisztokinin. A gyomor savelválasztását is szabályozza. Ennek célja, hogy a vékonybélbe haladó táplálék az emésztőnedvekkel egyenletesen keveredjen. Izotóniás és semleges, vagyis 7 körüli vegyhatású legyen.