Semmelweis Ignác Fülöp (1818. július 1-jén született Budapesten-1865. augusztus 17-én halt meg Bécsben) orvos, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, "az anyák megmentője".
- 1835-ben befejezi a gimnáziumot, majd beiratkozik a Pesti Tudományegyetem kétéves bölcsészeti kurzusára.
- 1837-ben jelentkezik a Bécsi Egyetem Jogi Karára, azonban még ebben az évben átiratkozik az Orvosi Karra. Egy év múlva visszatér Pest-Budára a Pesti Tudományegyetem Orvosi Karára.
- 1840-ben újra a Bécsi Egyetem Orvosi Karára kezd járni.
- 1844-ben orvosdoktori diplomát szerez Bécsben botanikai doktori értekezésével.
- 1846-ban megszerezte a sebészdoktori és a szülészmesteri képesítést.
- 1846-ban elnyeri a tanársegédi állást Klein professzor Szülészeti Klinikáján az Allgemeines Krankenhaus-ban.
- Bécsben előbb Karl Rokitansky tanár nagy hírű kórbonctani intézetében dolgozott, ahol elsajátította az akkor uralkodó „anatómiai gondolat” elveit. Ezután a Klein tanár vezetése alatt álló szülészeti klinikán vállalt asszisztensi állást.
- 1847-ben Velencébe utazik pihenni, amikor is Bécsben meghal barátja, Kolletschka, a kórbonctan tanára. Rájön, hogy az a betegség, amely Kolletschka halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Felismeri, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. Világossá válik számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között.
- 1847 tavaszán több vegyszer kipróbálása után a klórmeszet választja fertőtlenítőszernek. Kötelezi az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra, októbertől pedig kötelezővé teszi az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is.
- Az 1848. évi bécsi forradalomban tagja volt a Nemzeti gárdának (Nationalgarde), hazaérkezése után pedig aktív tagja lett a Balassa János és Markusovszky Lajos körül csoportosuló orvosi társaságnak.
- 1850-ben Bécsben elnyerte a magántanári képesítést, azonban több körülményt kifogásolt, s ezért hazatért szülővárosába, ahol a Rókus Kórházban vállalt – díjmentesen – szülész-főorvosi állást.
- 1851-ben fizetés nélküli tiszteletbeli főorvosként átveszi a Rókus-kórház szülészeti osztályát. 1855-ben, Birly Ede halála után a pesti egyetemen a szülészet tanára lett.
- 1860-ban megjelenik német nyelvű könyve: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése).
- 1861-ben illetve 1862-ben megjelenik az első és második nyílt levele németül.
- Élete végén súlyos idegrendszeri tünetek léptek fel, s ezért 1865 júl.-ában az egyik bécsi ideggyógyintézetbe szállították, ahol meghalt.
- A boncolási jegyzőkönyv és a csontmaradványokon 1963-64-ben végzett kórbonctani és radiológiai vizsgálat szerint Semmelweis a jobb kezén kialakult subacut csontvelőgyulladásból támadt szepszisben halt meg, abban a betegségben tehát, amelynek kórlényegét felfedezte.
- Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, így hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést.
- Hamvait felesége 1891-ben Budapestre hozatta családjának sírboltjába. 1965-ben új sírba helyezték szülőházának udvarában, mely jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad helyet.